Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Torma István: Wosinsky Mór bronzkori és vaskori kutatásai

°ç> 88 *&* 4. kép: Észak-dunántúli típusú mészbetétes díszítésű edények Kölesderől. (Wosisnky 1896.

I. CVIII. tábla.) számára kimélyítették az edény oldalát. A mélyedést pedig fehér mésszel töltötték ki. A finoman iszapolt agyagból készült vékonyfalú, fényezett felületű edényekből a mészbetétes díszítés az idők folyamán gyakran részben vagy teljes egészében kiesett, de még így is készítőik fejlett esztétikai érzékéről tanúskodnak. A mészbetétes díszítést a vastagabb falú, durvább edényeken is alkalmazták. (4. kép) Középső bronzkori mészbetétes kerámiát telepről és temetőből egyaránt ismertet. 1888-ban a kölesdi Csont-hegyen - ami véleményünk szerint több részes középkori földvár — másodlagos helyzetű leletek megmentésén kívül 13 „putrilakást" tárt fel. A körülbelül két méter mély, 2—3 méter átmérőjű gödrök kétségtelenül települési objektumok voltak, azonban mai ismereteink szerint nem tekinthetők lakásnak. Itt említjük meg, hogy a kultúra telepeinek kutatásában napjainkig kevés előrehaladás történt. Hat hasonló gödröt 1892-ben az alsónyéki Szőlőskert nevű, legelőnek használt dombon is feltárt. Ugyanezen a dombon öt hamvasztásos sírt is talált. A sír aljára rakott félig égett emberi csontokra és köréjük rakták a széles sávos mintákkal díszített edényeket. A kevés bronzlelet — bronztű, töredékes nyakperec, karperec, sodronytekercs és szív alakú csüngő - a korszakra jellemző. Három mészbetétes hamvasztásos sírt az apátipusztai kelta temetőben is feltárt. Számos lelőhelyről mutat be képben és írásban mészbetétes kerámiát. Ezek egy része telepről, más része temetkezésből származik, jó részüknek azonban nem ismerjük lelőkörülményeit: Bikád,