Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Zalai-Gaál István: A praehistoricus korszak rideg köde (Wosinsky Mór neolitkutatásainak mai aktualitásai)

sáncon feltárt sírcsoportokbol három, állatcsontban nagyon gazdag temetkezést (100, 126, 226b) is megemlít Wosinsky:

78 A 100. sír esetében a következőt írja: „Ennyi ételmaradékot még egy halottnál sem találtunk, mert e^tfölül, alul s mind két oldalán állati csontdarabok vették körül. '

v9 A vizsgált dél-dunántúli lengyeli temetkezések 86,4%-a (569) tartalmazott edényeket, illetve azok töredékeit, ebből 70 esetben nem ismert az edények síronkénti száma, vagy csak cserepek voltak bennük Jelentős az aránya (34,5%, 227) azoknak a sírobjektumoknak is, melyekben csak kerámiát találtak. A kerámiával ellátott temetkezések 19,6 %-a (112) tartalmazott csak egy, 21,0%a (120) két és 14,5%-a (83) három edényt. Kisebb az aránya a négy (10,7%, 61), az öt (10,0%, 57) és a hat (5,6%, 32) edénnyel ellátott temetkezéseknek, s ennél több kerámiát (6-9 példányt) csak az eltemetett egyének egészen kis százalékához mellékeltek. Még ennél is több, 10-12 edény csak szórványosan fordul elő a Dél-Dunántúlon: 21 példányt, a zengővárkonyi 114. felnőtt sírja 21 kerámiát tartalmazott. Leggyakrabban, a temetkezések 47,7%-ában (157), két különböző edényfajta kombinációjával találkozunk, s a három edényfajta egymással való előfordulásának aránya is magas, 34,9% (115). Négy edényfajta azonban már csak az esetek 16,1%-ára (53) jellemző, öt edényfajta kombinációja pedig mindössze a sírok 1,2%-ánál (4) állapítható meg. Tehát, amint az egyre több edénnyel ellátott temetkezések száma fokozatosan csökken, ugyanúgy az egyre több különböző edényfajtát tartalmazók aránya is csökkenő tendenciát mutat a lengyeli kultúra dél-dunántúli temetőiben vizsgálataink szerint. 80 Wosinsky az első olyan ősrégészek közé tartozik, akik az edényformákon kívül az agyag előkészítésének, az edényégetés kérdéseinek (kerámiatechnológiának) is nagy teret szenteltek.

81 Megállapította, hogy „a% alakítás nemcsak a nagyobb, hanem a% istápolt agyagü, piciny edényeknél is kivétel nélkül szabad késgel történt, korong nélkül.

)%2 Az edényformákról azonban mindössze annyit mond, hogy „a% alak nem nagyon változatos. A conventionalisan elfogadott, kedvelt alakok nagyon gyakran ismétlődnek. Eleket leginkább a piciny fenék, a sok apró s sok esetben vékonyan átlyukasztott bütyök, karcolatok és ujjbenyomások s a festés jellemeik".

83 78 WOSINSKY 1885-1890, II, 54-55, 78, 149. 79 U. o. 55. 80 ZALAI-GAÁL 2001 a, 112. 81 WOSINSKY 1888-1891, III, 135-136; 1896, I, 116-122. 82 WOSINSKY 1888-1891, III, 136; 1896,1, 118. 83 U. o.