Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Gaál Attila: Wosinsky Mór emlékezete

^220s^ Az egykori Virág, majd Wosinsky Mór utca délnyugati saroképülete (1). A félig takart épület (2) az a 4. számú ház, hol Wosinsky hozzátartozóilaktak. A Wosinsky utca később szerencsésen átvészelte az 1950-es években indult átnevezési hullámokat. Míg a közeli Szent István térből előbb DISZ (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) tér, majd Mártírok tere lett, a báró Augusz Imre utcából pedig Beloiannisz utca, addig a Wosinsky Mór utca megtartotta háborúelőtti nevét, a városrész hatvanas évek elején megkezdett lebontása után pedig átvette és máig viseli nevét a helyén épült lakótelep. A második világháború végével beköszöntött rendszer- és szemléletváltás, hogy finoman fogalmazzunk, nem kedvezett túlzottan Wosinsky emlékezete ápolásának. A korábban az adott megyéről elnevezett vármegyei múzeumok általában az ötvenes évek elején kapták meg új nevüket. Ekkor azonban már nem volt elképzelhető az, hogy az addigi Tolnavármegye Múzeumát egy apátplébánosról nevezzék el, még ha tudományos eredményei és múzeumalapítási érdeme megkérdő jelezhetetlenek voltak is. Természetesen ugyanígy hullott ki a A mai Wosinsky lakótelep nem szép, de jellegzetes, téglából épített „ bérházai".