Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)
Gaál Attila: Wosinsky Mór, Tolna Vármegye Museumának megálmodója és létrehozója
*y 19 s§* megsemmisítés vagy elkallódás veszélyétől; c. ha szükségét látja a vármegye területén jontosabb régészeti leletek helyén s^aks^erü ásatásokat rendeltet; d. elfogad a tulajdonjog fenntartása mellett is megőrzés és kiállítás végett régészeti és művészeti műkincseket, műipar remekeket s a vármegyei természetrajzi és néprajzi viszonyokat jellemző tárgyakat; e. a museum gyűjteményét nyitva tartja nemcsak a közművelődés iránt érdeklődő közönség, de a helyi és közelvidéki tanodák előtt is. " Evvel egyidőben készült el — ugyancsak a múzeumbizottság munkájaként — a szabályrendelet, melyben meghatározták a szakmai főhatóságokat (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége)., valamint rögzítették, hogy az intézmény igazgatását Tolna vármegye „közönsége" - vagyis a megyegyűlés a múzeumi bizottság útján gyakorolja. E bizottságnak az alispán, a vármegyei főjegyző, a múzeum igazgatósága és osztályőrei hivatalból voltak tagjai. Meghatározták továbbá, hogy a múzeum négy osztályból: a) régészeti, történeti és numismatikai, b) természetrajzi, c) népismereti (néprajzi), művészeti, iparművészeti gyűjteményekből, valamint d) könyvtárból és okirattárból álljon. A gyűjtemények megtekintését hetenként két napon tették lehetővé. A kijelölt napokon kívül a belépti díjat egy koronában állapították meg. A belügyminiszter 1898. november 28-án kelt jóváhagyásával a fenti szabályrendeletet elfogadta, és a harc első szakasza ezzel lezárult. Megalakult a megyei múzeum, s ha kényszerű körülmények között, szívességből átengedett helységekben is, de megnyithatta kapuit a közönség előtt. A gimnázium épületében bemutatott kiállítás nem volt több és nem volt kevesebb annál, ami az adott időszakban országosan, sőt E,urópa-szerte elfogadott volt. A minden tárgy bemutatásának gyakorlata alól ez a múzeum sem volt, és nem is lehetett kivétel. A kiállító helyiségek ebben az időszakban ugyanis a raktár szerepét is betöltötték, s így a zsúfoltság, az egyforma tárgyak fárasztóan nagy száma megszokott képnek számított. A múzeum 1 koronás belépőjegyeket tartalmazó jegytömbje az 1899-évi zárással és 1900. március 29-i nyi tással.