Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Balázs Kovács Sándor: Wosinsky Mór néprajzi gyűjtő és feldolgozó tevékenysége

•^ 170 &> Bíborvég részlete. Az országos szakmúzeum vezető munkatársainak útmutatását, segítségét elsősorban azon lehet lemérni, hogy ezekben az években mind intenzívebb lett a szekszárdi néprajzi gyűjtemény gyarapítása: 1904-ben már 2843, 1907-ben 3629, 1914-ben 4505 néprajzi tárgyat tartottak nyilván. A kapcsolat azonban nem jelentett egyoldalúságot. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Tolna megyére vonatkozó gyűjteménye is a 20. század első évtizedében alapozódott meg. 1900-ban a múzeumnak mindössze 44 tárgya származott Tolna megyéből (Baranyából 213, Somogyból 560, Zalából 377), s egyetlen Tolna megyei fényképfelvételt sem tartottak nyilván. 1900-1907 között 658 darabbal gyarapodott a Néprajzi Múzeum Tolna megyei anyaga, amiből 144 darabot Kovách Aladár ajándékaként nyugtázott a hivatalos jelentés.

65 Jankó János — megfellebbezhetetlen egyértelműséggel — az ősrégész Wosinsky Mór személyes teljesítményének tekintette az 1900. őszére kialakult néprajzi gyűjtemény egészét - ha nem is méltatja szakképzett etnográfusként, csupán szorgalmas gyűjtőként. „Ha mármostvissza tekintek arra, hogy e% elmúlt 3 nap alatt a s%eg%árdi museum emberei hogyan mutatták be a maguk ethnographiai működését, úgy constatálhatom, hogy sok buzgalom van bennük, de a gyűjtés módszeréről fogalmuk sincsen... Wosinsky minden támasz nélkül egészen egyedül áll a museum valamennyi csoportjában a munkával szemben, ő pedig csak gyűjt, semmit sem jegyez, mert arra természetesen egyedül rá nem ér. A gyűjtésben a%t szedik öss%e, a mit elébe boltiak és nem a%t, a mit ők maguk felkutatnak, mert ők semmit nem kutatnak, egy há%at, egy padlást be nem járnak. Sióval holt anyagot honiak össze s ugyan kemény dolog les% abba életet lehelni. ' ' ' 64 E hír kapcsán is felhívták a figyelmet a gyűjtés fontosságára és sürgősségére: „A Sárköz érdekes népét néprajzi szempontból eddig nem tanulmányozták, mert nem ismerték, pedig nagyon érdemes vele foglalkozni még most, midőn az ős eredeti motívumok még fő/ismerhetők köztük: idővel át fognak alakulni a minek nyoma már most is észlelhető köztük. "— Tolnavármegye 1899. június 14. 65 Néprajzi Értesítő I. (1900)'. 41. II., (1901) 15-16., (1908) 136-138. 66 SZILAGYI 1998.260. népéletet, szokásaikat, viseleteiket és tánc^ukat. '

M Kevéssel Wosinsky halála előtt a néprajzi osztályon már 3321 db tárgyat tartottak nyilván.