Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Balázs Kovács Sándor: Wosinsky Mór néprajzi gyűjtő és feldolgozó tevékenysége

•^ 158 s?° A VU. teremben vannak elhelyezve a viseletek és női kézimunkák. 108. sZj Fejkötők a Sárközből. Legtöbbje régi, ma már nem viselik, s amit viselnek, annak nem oly dús a hímzése, s maga a fej kötő keskenyebb. 109. sz. Sárközi hímzett fej kötők. Régi hímző keret, a melyen a fej kötőket készítik. A fekete szövet alá tett mintáról czjrokkal és fehér sárral ráírják a díszt, s azután látnak a hímzéshez. Munka közben a rajzot tökéletesitik. A 108. és 109. sZj szekrény fölötti táblákon hímzett fejdíszek és jegykendők, melyeket eljegyzés alkalmával használtak. A sarokban bogyiszlói fő kötők. 110. sZj Ma már nem használt gabócza (csipkeverési) munkák Szegzárdról, Decsről, hátáról. Fölötte a táblákon régi hímzések. Az^ ablaknál Ocsény határában élő teknővájó czjgányok munkája. Csupán a mellékelt két eszközt használják. 112. sZj Csipkék és régi gabócza munkák. Fölöttük a táblákon pruszfikok. 113. s% Régibb és újabb párták a Sárközből. Fejdíszek Agárdról. 114. s% Sárközi hímzések és bábuk. A 113. és 14. szekrény fölötti táblákon színes hímzések (halotti vánkosok). 115-116. SZj Hímzett ködmönök és ruhadíszek. Fölöttük színes hímzések. 117. s% Húsvéti színes tojások. Gyöngyből készült gyufa- és szivartartók. Lószó'rhől készített lánczok. Faragványok. 118. s% Faragott és festett házj eszközök. Fölötte sárközi színes hímzések. Hímzett ingek. Islangos ingek. 119-126. sz. Tolnavármegye különböző községeinek viselete. Szegzárdi, faddi, kónyii, agárdi, szánttói, kölesdi, tamásii, majosi, döhröközj nő, dombóvári juhász^ tolnai hajós, mözsi tót, teveli német férfi. A táblák és szekrények között arczképek, a melyek Tolnavármegyei, leginkább szegzárdi típusokat ábrázolnak oldalról és szemközt nézye. Minden arczkép alatt föl van jegyezve az^ illetőfejének és termetének mérete, a miből a tudósok bizonyos fajnak jellemző vonásait magyaráznák. A sarokban látható álarczps, ködmenes, bocskoros alak, mely nagy tülökkel és buzogánnyal van fölszerelve, a% úgy nevezett „busó" alak. Mohácson a so káczpkjárják be a város utczáit. Az^ a hagyomány maradt fenn, hogy a hajdan Mohácsot is elfoglalva tartó törököt eme ijesztő öltözette sikerült csak kiűzni. ' Munkatársai beszámolói'

8 szerint Wosinsky arra törekedett, hogy a múzeum értékes anyagát 37 HAUGH 1902a. 23-25. 38 1904-ben a néprajzi osztály államsegélye 400 korona volt. „E%efl összeg erejéig tárgyakat vásároltunk és fénykép felvételeket készítettünk. — Az osztály őre (Kovách Aladár) az országos főfelügyelőségbe^ is bemutatott úti vásárlási terv szerint Y'add, Madocsa, Felsőnyék, Nagj/szpkoly és Aiá^a községekbe utazott, e^etl helyeken a népnek néprajzi anyagbősége legnagyobb részben a gazdasági és házberendezfsi tárgyakra terjed, kivétel csupán Máza, hol a női színes hímzésekből — (kötények és üngök) mintegy 24 válogatott, szép és értékes anyagot lehetett gyűjteni. — Ezek a hímzések annak a községnek éppen olyan tipikus tárgyai, mint a Sárközünknek a hímes főkötők és biborvégek. — A gazdasági és ház/berendezési tárgyak közül egyelőre csak a jellemzőbb darabok lettek gyűjtve s igy az osztály mintegy 160 efféle válogatott darabbal gyarapodott. A fényképezés néhány ház és népviselet felvételére terjedt: mert nincs az intézetnek fényképező készüléke. — Megbizfatlan működésű kölcsön kért géppel, minden felszerelés nélkül 24 drb lemezközül mégis kaptunk 18 darab használható fényképet. — Már két évvel ezelőtt, Dr. Bátky Zsigmonddal, a nemzeti múzeum néprajzi osztályának őrével a vármegye déhiyugoti részén tanulmány- és vásár/ás végett tett utazás közben tapasztalta a néprajzi osztály őre, hogy vármegyénk területének nagy részén a fényképezés számára van igen becses és tömeges néprajz} anyag. Ugyanezen tapasztalatot s^ere^te a lefolyt évben Sárközi „szabott főkötő".