Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)
Balázs Kovács Sándor: Wosinsky Mór néprajzi gyűjtő és feldolgozó tevékenysége
°^ 147 sp» kapott államsegélyt, s ezek közül egyedül a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őrzött néprajzi anyagot. A következő évben a húsz segélyezett múzeum és könyvtár közül hat számolt be hivatalos jelentésében számottevő néprajzi anyagról. Ezek között a néprajzi gyűjteménnyel elsőként rendelkező vidéki múzeumok között ott volt a Tolnavármegyei Múzeum is (a többi: Sepsiszentgyörgy, Déva, Kecskemét, Kolozsvár, Turócszentmárton). ' A „néprajzi osztály" megszervezésének legfőbb indoka a teljességigény: a múzeum „mely tulajdonképpen vármegyénk történelmét a% ősidőktől kezdve a mai napig akarja bemutatni, a néprajzi osztály nélkül nem lenne teljes. " A Tolna megyei Gazdasági Egyesület a millenniumi kiállításon „a húsipar fölkarolásáért" elismerő oklevelet nyert. Nem volt ez kiemelkedően nagy siker, hiszen 26 ezer kiállító közül 8349 magánszemély vagy testület kapott valamilyen kitüntetést 7 , a sárközi népművészet bemutatásának viszont ez lehetett az első kiállítási alkalma. 1 A reprezentatív kiállításra elkészíttetett szőttesek (65 darab) „kiállítás után...egy faládába halmosa a% egyesület titkári hivatalában hevertek." Csak 1904-ben engedték át (ekkor is a tulajdonjog fenntartásával) a Tolnavármegyei Múzeumnak. Az átvételi jegyzék elég keveset árul el a tárgyakról, hiszen a nem-paraszti bútorzatot sejtető elnevezések („as^talfutó, tálc^akendő, kredenc^ terítő, kisas^tal-terítő") nem bizonyítják egyértelműen, hogy az őcsényi és decsi asszonyok eleve figyelembe vették az eladhatóság szempontjait. A Tolnavármegye kommentárja azonban nem hagy kétséget afelől, hogy ezeket, az immár múzeumi állandó kiáüításon ahol az akkori urbanizációs szint és egyéb kulturális kezdeményezések ismeretében okkal-joggal várhatnánk. És nem is mindig ott, ahol — a későbbi néprajzi gyűjtésekből leszűrt tapasztalatok szerint — az idő tájt még nagyon is jól meg lehetett volna figyelni a népélet különböző jelenségeit. - SZILÁGYI 1990. 2-4., KŐHEGYI - SZABÓ 1996. 9-10. A főfelügyelőség munkáját ismerteti a múzeum 1905. évi tevékenységéről szóló jelentés: A néprajzi osztály tárgyainak elhelyezését tekintve lényeges változások történtek. „ Ugyanis dr. Yejérpataky László és dr. Schönherr Gyula urak a museum berendezési viszonyait vizsgálván, a könyvtárt a néprajzi osztály azpn termébe kívánták áttenni, melyben az ősfoglalkozásbeli tárgyak voltak elhelyezve. Ezekre nézve pedig az egyébként elég tágas, de az effajta tárgyak szakszó elrendezésére és kiállítására mégis szűk és teljesen czélszfrűtlen emeleti folyosót jelölték meg Mivel a főfelügyelőség e tekintetben hivatalosan írásbelileg is így rendelkezett, másrészt pedig egyéb célszerűbb változtatásokra a múzeum semmiféle anyagi eszközzé sem rendelkezett, az osztály őre az emeleti menyezetjavítási és az ezt követő tisztogatási munkák befejezése után, a kiköltöztetett tárgyaknak a folyosón való elrendezését megkezdte előzetesen készített rendezési tervezet alapján, de egyúttal dr. Semayer Wi/ibald úrnak, mint a főfelügyelőségnek a néprajzi múzeumok feletti felügyelettel megbízottjának bejelentette a változást és hogy a rendezést megkezdte, de bármiképp tervezi is, ezeket a tárgyakat ezen a helyen szakszerűen elrendezni nem tudja. A rendezés már befejezéséhez, közelgett, midőn dr. Semayerfőfelügyelőségi megbi'zptt eljött a vizsgálatra és a további rendezést egyelőre és arra az évre hivatalosan beszüntette. Egyúttal a múzeum igazgatójával és az osztály őrével megállapította azt a tervet, hogy a néprajzi osztály épségben hagyott termében levő és a terem középterületét elfoglaló két nagy üvegszekrény, melyekben a népviseletet feltüntető bábok vannak, helyezendők a folyosóra, mégpedig úgy, hogy a szekrények középen hosszában ketté metszendők, hátsó részük bedeszkázandó s az így nyerendő négy szekrény a folyosónak az ablakokkal szemközti falához helyezendő el, - a fali táblák pedig melyeken a népies hímzések vannak, a folyosó ablakközi falaira helyezendők. — Ellenben az ősfoglalkozásbeli és házberendezési tárgyak kerülnek a terembe s ott a vármegye legtipikusabb magyar helyén még feltalálható magyar paraszt szobának, etnográfiailag pontosan megfelelő magyar paraszt-szoba leszfeállítva s a tárgyak ebben s e körül lesznek csoportosítva. A nag)i szekrények szétbontásával és átalakításával valamint a parasztszpba felállításával járó költségeket pedig dr. Semayer Wilibald úr előterjesztésére a főfelügyelőség viselendi." — JELENTÉS 1906. 12-14. - Érdekes, hogy egy helyi kiállítás átrendezésébe ekkora szerepet kapott a központ, hogy még egyes szekrények és kiállított tárgyak áthelyezéséhez is engedélyt kellett kérni. 6 SZILÁGYI 1982. 40. 7 Tolnamegyei Közlöny 1896. november 22. «SZILÁGYI 1980. 16.' 9 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára Kovách Aladár iratai, II. doboz.
