Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)
K. Németh András: Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros vonatkozásai
sírládákra nem akadtak, mivel nem is kutatták, csakis az eke szántás közben akadt meg benne és így jöttek ezen téglák nyomára. 24 Dunaföldvár II. Vaseszköz az első bekezdés alatt megjelölt helyeken már temérdek találtatott, úgy a Somos-heg} 7 közelében egy buzogány, a Duna medréből pedig kard, szekerce és fokos. De a várhegy alatt Eichmüller Alajos felszerjében szakállas muskéták, kardok, golyók és egy nehéz vastengely, erős kerék sínéivel stb., melyek a közoktatási miniszter rendeletéből oda visszatemettettek. (...) egy turbános oszlop (török maradvány) (...) III. Mintegy 4-500 éves temető az Alsó-Öreghegy ormán van, hol már némely váznál a koporsó nyoma is megállapítható volt, egyébként minden egyéb emlék hiányzik mellőlök. A sírok sorosak s bennük a vázak lábbal keletnek, karjaik egyenesen kinyúlva, vízszintes helyzetben vannak. Körülbelül 200 éves temető van Kanacson, a Temető-orron, hol a sírok sorosan, a tetemek kivétel nélkül erős tölgyfakoporsóban feküsznek, a mostani keresztény temetkezéshez hasonló módon. Több sír felbontása után egy ón pitykegombon kívül egyéb emlék onnét elő nem került. A temetkezési irány fővel északnak, lábbal délnek. 25 Fadd III. Emberi csontok csak elszórva találtattak, leginkább a Parcsonyi-dűlőben, gyűjtve és megvizsgálva azonban nem lettek. 26 Felsőnyék VI. Akkoriban a mai r. kat. templom helyén s ettől kissé délkeletre fekvő területen egy kolostor is állott, a pécsi székesegyház régi alakjára és styljére emlékeztet, melynek alapkövei, mind megannyi testes faragványú bizonyítékai a régibb kor jó ízlésének, a mai, szintén gót stylű templom falába vannak beillesztve. Valószínűleg ehhez a kolostorhoz tartozott az a pince-forma üreg is, a mely a r. k. iskola kertjében a föld színétől mintegy 15-20 cm-nyire húzódik lefelé. Itt jönnek elő mindenféle kőtörmelékek, égett (szenes) fadarabok, épület cifrázatok, rózsa és fonott alakokban s egyéb roncsai a hajdankori építészetnek. Ugyan a templom környékén találtatott egy terméskőből csiszolt fogantyú, mely alkalmasint gabonaőrlésnél volt használva mert alsó, sima lapja ezt látszik bizonyítani, ügy barna márványból készült csinos napóra is dicséri a régi kor leleményességét. 27 Fürgéd VII. Ilyenek nincsenek; de a község nyugati oldalán, a Felső-Nyékről Tamásiba vezető útvonal mellett balfelől, a mai tükrösi legelőnek használt hegyláncolaton vannak régi földlakásokul használt putrihelyek, mintegy 25-30 helyen; továbbá egy forrásos szakadék, mely a nép nyelvén Pogánygödör néven ismeretes; ettől délre esőleg egy magasabb domb oldalában terült el Horhi falu, az ott látható kő- és téglatörmelékek bizonysága szerint, amelyben született volna (állítólag) Horhi — másképp Méliusz —Juhász Péter, a reformációnak hazánkban lett elterjedésekor híres bibliafordító. 28 Gyula-Jováncza (ma Gyulaj) II. [Wosinsky feljegyzése:] (Pölöske) Forrási-dűlőben négy völgy találkozásánál, a nyugati lejtőn már rég óta tégladarabok s edénytöredékek kerültek a felszínre. Megvizsgálva a helyet sok (...) lelet, sok cserép, sok csont, római tetőtégla, sok római tégladarab. A téglatörmelék között sok emberi csont, koponya stb. sírok lehettek. Van csakugyan középkori keskeny tégla is. 29 24 Lsz.: 91.63.91. 25 Lsz.: 91.63.83. 2ft Lsz.: 91.63.34. 2 " Lsz.: 91.63.90. 2 « Lsz.: 91.63.85. 29 Lsz.: 91.63.95.
