Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

K. Németh András: Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros vonatkozásai

KISS 1984e KŐHEGYI - SZABÓ 1996 MÉSZÁROS 1966a MÉSZÁROS 1966b ODOR 1999 PROHASZKA 2004 ROSNER1994 ROSNER 1999 SCHELKEN 2000 SOMOGYI 1984 G. KISS, Egy Tolna megyei szórványlelet. Einige Sreufunde von Komitat Tolna. In: Kiss Gábor-Somogyi Péter: Tolna megyei avar temetők. Budapest 1984, 179-183., 200. /Diss. Pann. III. 2./ M. KŐHEGYI - G. SZABÓ, Wosinsky Mór szakfel tevékenysége és a századforduló vidéki múzeumai. In: WMMÉ 19. 1996, 9-47. GY. MÉSZÁROS, A szekszárdi múzeum hetven éve. H. n. 1966 (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Füzetei 5). GY. MÉSZÁROS, Wosinsky Mór és a szekszárdi múzeum. Szekszárd, 1966 (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Füzetei 6). J. G. ODOR, Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek katasztere Tolna megyében. - Kataster der Grabfunde von Reihengräberfelder aus der ungarischen Landnahme- und Trüharpadenzeit im Komitat Tolna. In: WMMÉ 21. 1999, 151173. P. PROHASZKA, Szelinevits Bódog és a Magyar Nemzeti Múzeum avagy új adatok a nagykajdacsi és a tengelici honfoglaló leletek előkerülési körülményeihez^ Bódog Szelinevits und das Ungarische Nationalmuseum — neue Angaben zß

r Fundgeschichte der landnahmezeitlichen Funde von Nagykajdacs und Tengelic. In: WMMÉ 26. 2004,191-206. GY. ROSNER, Wosinsky Mór, a népvándorláskor kutatója. In: Dunatáj 17/2-3 (1994), 52-54. GY. ROSNER, Das aivarenzeitliche Gräberfeld in SzfkszárdBog}>isz/ói Stoße. Budapest 1999 /MonAvArch 3/. Zichy-expedlció Kaukázus, Közép-Ázsia, 1895. Szádecky-Kardoss Fajos útinaplója (gyorsírásból megfejtette: Schelken Pálma). Budapest 2000. P. SOMOGYI, A cikói temető. Das Gräbelfeld von Cikó. In: Kiss Gábor-Somogyi Péter: Tolna megyei avar temetők. Budapest 1984, 37-101., 193-195. /Diss. Pann. III. 2./