Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

K. Németh András: Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros vonatkozásai

\^124^ 11. kép: Préselt és öntött bronz öweretek Cikóról. (K1SS-S0M0GYI 1984, 302. 100. tábla alapján.) sajnálkozása adta az ötietet Wosinskynak a megyei múzeum megalapításához. A Magyar Nemzeti Múzeum, a kor szokása szerint, pénzért vásárolta meg a Tolna megyei avar leleteket Wosinskytől, aki viszont ebből a keretből új ásatásokat tudott végezni. 1886-1903 között Tolna megye északi részéről származó leleteket adott el Szelinevits Bódog.

34 Bóna István felvetette, hogy esetleg ez a személy azonos Wosinskyvel és álnevet használt a leletek értékesítéséhez. D Ennek a feltételezésnek alapja az volt, hogy néhány tárgy a Wosinsky által is megásott avar temetők sírjaiból származhatott. Prohászka Péter tanulmányából azonban egyértelműen kiderült, Szelinevits Bódog valóságos személy volt

36

, Alsópélen élt kis birtokából és talán jövedelmeit egészítette ki ilyen módon. Nem véleden, hogy a megyei múzeumügy elhivatott emberének számító Wosinsky 1895ben, a szekszárdi múzeum megalapítása után megszakította anyagi jellegű kapcsolatát a Magyar Nemzeti Múzeummal.

37 34

KISS1984e,181. 35 BÓNA 1984, 10. 36 A kor egyik legjelesebb régésze, az egyetemi tanár és akadémikus Hampel József hagyatékában több levél és feljegyzés maradt Szelinevitstől. Erről: PROHÁSZKA 2004, 192. 9. j. 37 BÓNA 1984, 10.