Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

K. Németh András: Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros vonatkozásai

s?» 122 *y kezdő ősrégészként és závodi plébánosként megbízást kapott a millenniumra szánt Tolna vármegyei monográfia régészeti fejezeteinek megírására.

19 Elképesztő energiával látott neki a megye még hiányzó, vagy alig ismert emlékeinek összegyűjtéséhez, felkutatásához. A tíz évig tartó munka során a vármegye valamennyi településén kérdőíves adatgyűjtést, majd a fontosabb lelőhelyeken ásatásokat végzett. A lelőhelyek kutatását időrendben hajtotta végre, ezért a népvándorlás kori lelőhelyekre már csak kevés ideje maradt. A népvándorlás kori kisebb feltárásokról feljegyzéseket készített, a jelentősebbekről (Gerjen , Bonyhádvarasd" , Závod ) egyegy értekezést, a cikói ásatásról pedig könyvnek is beillő tanulmányt írt ÇA cikói népvándorlás kori sírme^p)

23

. A Wosinskyra jellemző tetterővel, agilitással végzett munka — ami miatt őt kortársai „erőszakospapként'*

14 jellemezték — azonban meghozta a gyümölcsét. Tolna megye mintegy 120 évre visszatekintő avarkor kutatásának két jelentős korszaka volt. Az első időszak Wosinsky Mór nevéhez kötődik: ő az 1890-es években végzett ásatásokat. A második „fénykor" a 2003-ban elhunyt Rosner Gyula kutatásaihoz kötődik. Rosner az 1970-80-as években két nagy sírszámú, Tolna megyei temetőt és egy telepet tárt fel teljesen. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az eddig dokumentált kb. 3500 sírból 1600 feltárása kötődik Rosner Gyula nevéhez. Wosinsky elmondása szerint „...egyedül magam 1000-nél több népvándorláskori sírt bontottam fel s negyven népvándorláskori leihelyet tudok megyénkből felmutatni'

2,6

. Elsősorban a fenti két kutatónak köszönhető, hogy a megye területéhez viszonyítva országos összehasonlításban is magas a feltárt avar kori sírok száma, így Tolna megye e korszakot tekintve az ország egyik legjobban kutatott része. Wosinsky az általa lokalizált negyven avar kori lelőhely közül öt temetőben végzett nagyobb ásatást: Bonyhádvarasdon egy korai avar, 7. századi temetőből ásott ki 10 sírt.

27 Cikó közel 600 sírjával a legnagyobb a Wosinsky által feltárt temetők közül (ma is ez a harmadik legnagyobb sírszámú temető a megyéből). A cikói temetőt az egész avar időszak alatt használták. Hat koraavar, ún. nyú^ottlovas temetkezése a korszak becses emléke. A 172. számú sír ráadásul kuriózumként, nemzetközileg is ismertté vált [9. kép). Wosinsky Mór 1894-ben publikálta a kibontott sír fotóját: a felnőtt férfi mellé, fordított tájolással helyezték a sírgödörbe lovának végtagjait és koponyáját. A kiterített, nyúzott lovat felszerszámozva helyezték gazdájához (10. kép). 1895-ben Angliában egy tekintélyes szaklapban újraközölték a fotót és sokáig még úgy 19

HAUGH 1908,75. 20 WOSINSKY 1891a; WOSINSKY 1892; WOSINSKY 1894a. 21 WOSINSKY 1894b. 22 WOSINSKY 1896b. 221 WOSINSKY 1894c; HAUGH 1908, 78-79. 24

HAUGH 1908, 112. 25 Szekszárd-Bogyiszlói út: 786 sír - ROSNER 1999; Gyönk-Vásártér út: 700 sír - ADAM 2002, 152; SzekszárdBogyiszlói úti'település: ADAM 2002, 549. 26 WOSINSKY 1896a, 849. 27 KISS 1984a.