Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Gaál Attila: Wosinsky Mór, Tolna Vármegye Museumának megálmodója és létrehozója

«^ 11 «£• eszköznek látszott az indulatok lecsillapítására. Felbolydult ellenfelei igyekeztek ugyan Szekszárdra kerülését is megakadályozni, régi pártfogója, Apponyi gróf azonban ismét Wosinsky mellé állt. 1894. február 28-án megtörtént kinevezése a Szekszárd-belvárosi plébániára. * Vidéki múzeumaink többségükben a XIX. században jöttek létre. Ezen belül is három fázis különböztethető meg: A reformkor — többnyire csak kísérlet stádiumáig eljutó — múzeumalakítási törekvéseinek eredményeként született meg például egyik legrégebbi múzeumunk, a győri. A kiegyezést közveden megelőző, illetve azt követő időszakban erősödött meg a múzeumalapítási kedv, s eredményezte többek közt a soproni, nagyváradi, gyulai múzeumokat. Az utolsó hullám a milleniumi ünnepségekhez kapcsolódott, kihasználva az alkalmas pillanatot, a többnyire már régebben meglévő elképzelések megvalósítására. Megfigyelhető, hogy a múzeum kérdésének előtérbe kerülése vagy elcsitulása Tolna megyében is e három időszakhoz igazodott. A Tolna megyei Levéltárban fellelhető megyegyűlési jegyzőkönyvek mutatóiban található „múzeum", „múzeumra" stb. címszavak a XIX. század első felében kizárólag a Nemzeti Múzeummal kapcsolatos ügyekre vonatkoznak.

4 A megye múzeuma létrehozásának gondolata csak 1847-ben jelentkezett először, s nem lehet véletien, hogy éppen abban az évben, amikor a Nemzeti Múzeum új, impozáns épülete elkészült: A.^ 1847. március 22-én megnyitott megyegyűlés második napján a megye főispánja, gróf Apponyi Antal hívta fel a Karok és Rendek figyelmét arra, hogy a megye levéltárában napról napra szaporodó régiségek, tudományos és művészeti jelentőségű tárgyak elhelyezése nem megfelelő. Bejelentette ugyanakkor, hogy Gyimóthy Sándor ügyvéd felajánlotta a megyének híres régiség gyűjteményét, és ugyancsak a megyére hagyta füvészeti anyagát a vármegye már korábban elhunyt főorvosa is. A főispán javasolta tehát, hogy az : „ezen levelestárban eddig használat és kellő rendezés nélkül hevert tárgyak öszyeszedésére, czélszerű elhelyezése és ahhoz^ értő egyénnek felügyelése alatti közmegtekintésére és illetőleg használatára leendő kiállításáról a Karok és Kendek a' tudományosság és míveltség előmozdítása iránt többször tanúsított buzgóságokhoz^ képest gondoskodnának és ekkép egy megyei múzeumnak alapját megvessék, mely a' tudományok és művészetek megkedvelésére, terjesztésére és gyarapítására hathatós eszközül szolgálna".

5 A közgyűlés a javaslatot és a felajánlásokat egyaránt elfogadva, megbízta a főszolgabírókat a végzés megyebeli kihirdetésével, meghagyva, hogy minden további felajánlást terjesszenek az éppen következő megyegyűlés elé. A megalakítandó múzeum felügyelőjévé Tormay Károly főorvost nevezték ki.

6 A levéltárban lévő múzeumi anyag kiválogatásával és jegyzőkönyv szerinti TMÖL. Tolna megyei közgyűlési mutatók 1832-1848. 5

TMÖL. 1847/346. gyűl. Tormay Károly (Vác, 1804. jún. 29. — Pest, 1871.aug.19

.) orvos. 1829-ben avatták orvosdoktorrá, két évig tanársegéd volt a pesti egyetem orvosi karán, amajd 1832-ben Tolna vármegye főorvosává választották. Az 1848-as szabadságharc idején először a közegészségügyi osztály előadója, később a hadügyminiszter tanácsosa. Tábori