Horler Miklós: A simontornyai vár (Szekszárd, 1987)

években a zirci apátság vette meg, s bérbe adta a simontornyai bőrgyárnak. A várból bőrgyári raktár és a mellé épített félnyeregtetős toldaléképületekből szükséglakás lett. Később már a karbantartási munkák is megszűntek a várban, tetőzete 1954-ben beomlott. Ezután történtek meg az első lépések műemléki helyreállítása érdekében. Helyreállítás A vár 1964-1975 között történt feltárásával, helyreállításával és tudományos feldolgozásával sikerült a Jagelló-kor egyik kiemelkedő személyiségének otthonát, s benne a reneszánsz életforma hazai kereteinek egy jelentős példáját hiteles formában bemutatni. Simontornya építéstörténetének segítségével, pedig közelebb juthatunk a budai és nyéki királyi építkezéseknek és a reneszánsz magyarországi és határainkon túli szétterjedésének megismeréséhez. A helyreállítók szándéka szerint a simontornyai vár falairól, ablakairól, ajtóiról, belső tereiről és külső tömegéről leolvashatjuk a vár történetének eseményeit. Mintegy 700 éves története során viselt sokféle arculatából ma már egyik sem mutatkozik meg a teljesség igényével, bár lehetett volna belőle „szép", de hamis reneszánsz várat, romantikus Anjou-kori lovag várat vagy kuruc végvárat építeni. A simontornyai vár egyik sem és mindegyik egyszerre. Minden részletében hitelesen hordja a magyar múlt szépségének és tragikumának vonásait, melyek megismertetésével éppúgy, mint mai kulturális funkciójával, nemzeti önismeretünk fejlesztését kívánja szolgálni. Séta a helyreállított várban Először kívülről járjuk körül a várat. A déli szárny alapjaitól reneszánsz építmény. A kaputorony és az öregtorony a lépcsőházzal ma Magyarországon az egyetlen épségben megmaradt reneszánsz együttes a XVI. század elejéről. A Buzlay-féle vár keleti homlokzatának rekonstrukciója - Rekonstruktion der Ostfassade der Buzlay-Burg 7