Gaál Attila (szerk.): Tolna megye évszázadai a régészet tükrében. Válogatás az elmúlt tíz év ásatási anyagából (Szekszárd, 2001)

Gaál Attila: Előszó

be megyénket. Ugyanígy - bár az előbbieknél kisebb léptékben - munkát adtak számunkra a MATÁV fénykábel program, valamint egyes települések területén a vízvezeték fektetéssel, illetve csatornázással kapcsolatos beruházások is. A tervásatások és kisebb, alkalomszerű leletmentések sorában római kori, népvándorlás kori, valamint a középkor és a késői középkor időszakára vonatkozó munkálatokat egyaránt megtalálhatunk, a római őrtorony feltárásától, az Árpádkori várak kutatásán, falusi és mezővárosi települések ásatásán keresztül egészen a korai templomromok maradványainak feltárásáig. Legnagyobb léptékű ezek közül a XVII. század során elpusztult, Árpád-kori eredetű mezőváros, a Szekszárd közeli Decs-Ete több éve folyó tervszerű kutatása, mely régen hiányolt folytatása a harmincas években Csalog József által megkezdett, de sajnálatosan félbeszakadt munkának. A sajnos igen kis alapterületű, de nagy belmagasságú kiállító terem csak a nagy és változatos leletanyag kis részének bemutatását tette lehetővé. Ezért arra törekedtünk, hogy a nagy falfelületeket kihasználva bőséges képi anyagot mutassunk be a feltárásokon használt módszerekről, légifelvételeken érzékeltessünk a lelőhelyek felismerésének és megtalálásának sokszor nem könnyű és sok időt, valamint szakmai tapasztalatot megkívánó ezen módját is. Tisztelt Látogató, kedves Olvasó! A kiadvány, melyet kezében tart nem hagyományos tanulmánykötet, nem kiállítási vezető és még csak nem is katalógus. Inkább mindhárom ötvözete, s mint, ilyen reméljük magán viseli mindezek előnyét és biztos vagyok benne, hogy számos hátrányát is. Az egyes korszakokat, illetve lelőhelyeket bemutató szöveges részben igyekeztünk csak igen kevés rajzot, vagy képet elhelyezni, hiszen ezek többsége a kiállításon amúgy is megtalálható. Jelentősebb terjedelmet szenteltünk ugyanakkor a katalógus résznek, melyben a tárgyak legfontosabb adatait tartalmazó szöveges rész egybefüggően, míg a hozzájuk tartozó színes táblák külön, s csak a hivatkozási számok feltüntetésével találhatók. A leíró részben, az egyes lelőhelyek és korszakok ismertetésének szembetűnő terjedelmi eltérései nem fontossági eltérést jelentenek. Csupán a szerzők közötti felfogás- és ambícióbeli különbségekre utalnak, melyeken a szerkesztő a változatosság, és nem utolsó sorban a kiadvány mielőbbi megjelenése érdekében már nem kívánt változtatni. 8