Gaál Attila (szerk.): Tolna megye évszázadai a régészet tükrében. Válogatás az elmúlt tíz év ásatási anyagából (Szekszárd, 2001)

IV. Középkori templomok kutatása Tolna megyében - Havassy Péter–Vizi Márta: Árpád kori templom maradványai Regölyben

A Regöly-Sáncon feltárt templom alaprajza. fal miből készült. A bővítményben két téglalap alakú, törmelékkel teli mélyedést figyeltünk meg. Ezekben a téglalap alakú mélyedésekben feltehetőleg a karzatot tartó téglapillérek állhattak. A templom méretei: Első fázis: teljes hossza: 13,80 m, az apszis hossza 4,80 m, a hajóé 9,90 m. A hajó szélessége keleten 7,20 m, a nyugati oldalon 7,6 m, a belső szélesség az apszis indulásánál 4,30 m, az egykori nyugati zárófalnál 4,80 m, azaz nyugati irányban enyhén szélesedik. Falvastagság: 115-120 cm. Második fázis: A templom elbontott nyugati falának csonkjához 4,80x7,00 m nagyságú, 4,10x5,35 m belméretü részt toldottak. így teljes hosszúsága 18,80 m lett. A sárga fal vastagsága 80-90 cm. Ebben a részben találtuk a két pillérgödröt. Ezek mérete: 110x110 cm. A templomhoz tartozó temető: A templom körül a középkori szokásnak megfelelően temető helyezkedett el. Az apszis ÉK-i oldalán két szabálytalan téglalap alakú foltban összehalmozott embercsontokat találtunk, feltehetően osszáriumként (megszüntetett sírok gyűjtőhelyeként) használt gödrök voltak. Az ásatás során néhány, csak szórványként értelmezhető pénzt és bronztárgyat találtunk a feltöltésben. Az feltárás helyének betemetésekor, valamint a terület 58