Gaál Attila (szerk.): Tolna megye évszázadai a régészet tükrében. Válogatás az elmúlt tíz év ásatási anyagából (Szekszárd, 2001)

I. szekszárdi Duna-hídhoz vezető S-ö gyorsforgalmi út feltárásai és más leletmentések - Ódor János Gábor: Avar kori lelőhelyek az S-9 út nyomvonalán (17–18. tábla)

Odor János Gábor Avar kori lelőhelyek az S-9-es út nyomvonalán (17-18. tábla) Tolna megye területét a népvándorláskor második felében (VI-IX. század) itt élő avarok sürün megszállták. Ezért számítani lehetett arra, hogy az S-9-es út nyomvonala több avar lelőhelyet is érint. Az V. számú lelőhelyen 1998-ban egy zömmel későavar kori temetőt, a VI. számú lelőhelyen 1999-ben VIII. századi településrészt tártunk fel. (17. tábla) Utóbbi lelőhely Mözs déli határrészén, a Taplósi-Dunához közel található. Itt nem nagy sűrűségben árkokat, gödröket és egy kemencét tártunk fel. A minimális mennyiségű kerámia leletanyag (18. tábla 1. kép) a település-részietet a VIII. századra datálja és a megye kevés számú avar telepét gyarapítja. Szekszárd határának részben kedvező természeti adottsága, részben intenzívebb kutatása miatt már eddig is mintegy 15 avar temetőt tudtunk lokalizálni. Az autópályaásatásoknak köszönhető, hogy SzekszárdPalánktól északra, az ún. Palánki-dülőben egy újabb, korábban nem ismert temetőt tártunk fel. Ez az avar temetők közül szokatlanul kis méretű temető 80 sírból állt és használata a VII. század végétől a IX. század elejéig tartott. A kis közösség az elhunytakat gazdag mellékletekkel bocsátotta a túlvilági útra. (Ld. pl. a 7. sír szövegközti rajzait.) Az ételre utaló állatcsontokon és az egykor italt tartalmazó edényeken túl a halottak mellé helyezték ékszereiket (fülbevalók: 18. tábla 1. és 4. kép, gyöngysorok), használati eszközeiket (orsógombok, kések) és fegyvereiket (kard, fokos: 18. tábla 2. kép). A felnőtt férfi sírok felében, a csontvázak medencéjénél megtaláltuk szabadságukat jelképező, öntött Szekszárd Palánki-dűlő, 7. sír. 35