Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Kőhegyi Mihály: Tímák Kálmán kalocsai tanár levele Paulovics Istvánhoz, az ismósi erőd ügyében

Kalocsa, 1933. I. 12. Mélyen tisztelt Igazgatóság! Paks mellett a Duna medrében, közel a jobboldali parthoz egy római castrum romjai vannak. A paksi vasúti állomás fölött a hegyoldalban szintén láthatók a kömlődi római vár maradványai. Tegnap megtekintettem a római castrum romjait. Félkörszerű ívben jó darabon látszanak a romok, közbül kisebb-nagyobb tömbök emelkednek ki a mostani sekély vízből. A leghatalmasabb, mintegy 10 m

2 tömbnek egy része vagy másfél méternyire emelkedik ki a vízből. Alapja hatalmas terméskő-kockák élére állítva, fölötte nagy égetett vörös téglák 2-3 ujjnyi igen erős, apró kavicsokkal kevert kötőanyaggal. Hoztunk darabokat az építőanyagból. Fényképfölvételeket is készítettünk.

8 A Dunán 17-18 éve nem volt ily alacsony vízállás. Most föl lehetne mérni a castrum romjait. De nagyon sürgős a dolog. Jan. 10-11.-ère virradó éjjel már megállt az apadás s újból áradás várható. A romokat csak csónakkal lehet megközelíteni. A paksi révész ismeri a járást. Bennünket is ő szállított. Pakson - úgy mondják - két polgári iskolai tanár foglalkozik helytörténettel. Ha valaki lemegy, ajánlatos vízálló csizmát vinni, akkor megvan a mozgási szabadsága. Küldök egy fényképfölvételt is. A castrum romjainak ez a centruma, a magva. A nyíllal jelzett helyen s a túloldalon legjobban látszik a fal kötése. (A fénykép ezt - sajnos - nem tünteti föl.) A jó ügy érdekében szükségesnek tartottam az önök figyelmét fölhívni a kutatandó munka alkalmára. A nép „kűrom" néven ismeri a castrum maradványait. így ismerik a révészek is. Ti már Kálmán hagyatéka ma két helyen található, a Kalocsai Érseki Könyvtárban és a Nagy Lajos városi könyvtárban. Abban reménykedtünk, hogy a hagyatékban Paulovics eredeti levelét s az említett fényképet is megtaláljuk. Buzgóságunkat csak félig koronázta siker: a fényképet az Érseki Könyvtárban megtaláltuk (1. kép). Dombay Ernő főtisztelendő a papok Öregek Otthonában végigkérdezte a még élő kortársakat, akik a baloldalon álló férfit nem ismerték fel. A tőle jobbra, levett sapkás és hajlított terpeszállásban lévőt Hegyi Lajossal azonosították. A kezét a kabátjába dugó férfit nem ismerték fel. A keménykalapos, pelerines személyt dr. Kujányi Ferenccel, a bal karján görbebotot tartót dr. Mosonyi Dénes prelátussal azonosították. A kucsmában kapáló ember nyilván helyi volt. (Dombay Ernő szívességét itt is köszönöm.) - Az azonosítók nem tudták, hogy közben a helyi sajtóban megtaláltuk a kirándulásról szóló híradást. „Jan. 17-én dr. Mosonyi Dénes prelátus kanonok, dr. Kujányi Ferenc tb. kanonok, az érseki iroda vezeßje, Hegyi Lajos és dr. Tímár Kálmán tanárok tekintették meg a romot" - írja a Kalocsai Néplap 1933. január 14-ei száma. Az azonosítás kétségtelen. Hegyi tanár fényképeket készített, Timár tanár ezeket felküldte Pestre a M. Nemzeti Múzeumba - írja továbbá az újság. - A munkámban közölt többi korabeli fotó megszerzéséért és átengedéséért Beszédes József paksi régész kollégának tartozom köszönettel. (2-5. sz. képek) 47