Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Zsidi Paula: Hídfőállás az aquincumi polgárváros és katonaváros között

Zsidi Paula Hídfőállás az aquincumi polgárváros és katonaváros között A pannóniai határ védműrendszerének stratégiailag fontos elemei voltak a dunai átkelést biztosító hídfőállások. Az aquincumi limes-szakaszon a szigetekkel tagolt folyószakasz, a tradicionális kereskedelmi útvonalak részben jó lehetőséget biztosítottak, ugyanakkor szükségessé is tették az átkelőhelyek kiépítését és azok védelmét.(1.kép) Minden bizonnyal átkelőhely volt a Gellérthegy lábánál, mely a Március 15. téren feltárt erőd védelmében működött, jelenlegi ismereteink alapján a 2. század végétől.

1 Az átkelőhelyet a budai oldalon a későrómai korban őrtorony védte.

2 Egy másik átkelő pillérjeinek maradványait a múlt században mérte fel Zsigmondy Gusztáv mérnök az Óbudai sziget és a Rákospatak torkolata között.

3 A topográfiai helyzet ismeretében feltételezhető, hogy az aquincumi polgárváros és az Óbudai sziget északi csúcsa között is átkelőhely volt

4

, melynek hagyományos nyomvonala közelében épült ki a jelenlegi Újpesti vasúti híd, ennek régészeti bizonyítéka azonban egyelőre nem került elő. Az állandó átkelők, a hidak régészeti kutatása jellegénél fogva nehéz és költséges. A fővárosi szakaszon a Duna-meder kotrása és szabályozása, valamint a modern rakpart kiépítése következtében sokszor lehetetlen feladat megtalálni és feltárni ezeket, a szárazföldi emlékeknél még sérülékenyebb és még inkább veszélyeztetett helyzetben lévő maradványokat. Éppen ezért különös szerencsének tarthatjuk annak a római kori hídfőállásnak az előkerülését, amely nagyjából a mai Mozaik utcai vasúti híd vonalában húzódott. A Duna jobb partját az Óbudai ún. Nagyszigettel összekötő egykori híd az aquincumi polgárváros és a legiotabor között helyezkedett el, alig valamivel a mai Radl árok (korábban Aranyárok) - a régi térképek ábrázolásai alapján az évszázadok alatt feltehetően csak kevéssé módosult - torkolata felett.(2.kép) A 'NAGYT. 1973,100-101. 2 SOPRONI 1985, 72. 3 SZILÁGYI 1968, 86; KAISER-PÓCZY 1985, 18-19. - Erről részletesen ld. Németh Margit beszámolóját e kötetben. 4 NAGY L. 1942, 754, NAGY T. 1973, 45. kép. 5 Az Óbudai sziget csúcsánál alacsony vízállásnál ma is látható cölöpkonstrukció feltételezhelöen, a múltszázad végi térképeken is feltüntetett, jégtörőkhöz tartozhattak. A közülük kiemelt cölöpök dendrokronológiai vizsgálata folyamatban van. Egy működő átkelő meglétére azonban - a topográfiai helyzet mellett - a 4./5. századból származó, a Dunaparton feltárt őrtorony is utal. 257