Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Visy Zsolt: Újabb adatok a limes Paks és Tolna közötti szakaszának kutatásában Limes-út Lussonium – Alta Ripa

északabbi helyen, amely kb. egy kilométerre van a tengelici elágazástól, a felszínen tegula darabok kerültek elő. amelyek arra utalnak, hogy ott egy torony állt (Lussonium - 8). Ettől délebbre mintegy 700 m-re ugyancsak különböző római leletek és épülettörmelék került elő. A lelőhelyet Gaál Attila és Szabó Géza topográfiai munkájuk során azonosították (Lussonium - 9.). E lelőhelyek közelében haladt a limes-út, amelynek egy további szakaszát a Galamb-hegytől délre, Fadd északnyugati határában egy 1998-ban O. Braasch által készített kép mutatja meg (3.kép). Vonala megegyezik a Wosinsky által korábban leírt úttal. Az útszakasz nyugati oldalán egy újabb tornyot is meg lehet figyelni (Lussonium - 10.). Az 3. képen látható felvétel északról nézve készült, így balra esik Fadd község, a dülőút a szeméttelep mellett halad el és a kis erdősáv meg a dülőút, ami a háttérben látszik, a faluból az itt induló újabb nagy vízmosás peremén végighaladó 6-os úthoz közelítő dülőút. A római út vonala sötét sávként jelentkezik, és egy helyen jól látszik egy jellegzetes kettős keretezésü négyzetes forma, ami habár nem teljesen karakterisztikus és nem teljesen azonos azokkal az ismert késő római torony-árkokkal, amelyeket ismerünk, mégis biztosra vehető, hogy egy késő római toronyról van szó. 1998 őszén szerencsés körülmények között jártam erre, és a friss szántás eső utáni állapotában nyílegyenesen végig lehetett menni az adott vonalon, és valóban olyan sűrűséggel találtam meg a kavicsozás maradványait és kavics szemeket a keményre döngölt szántásban, ami teljes mértékben bizonyítja ennek az útnak nem csak a meglétét, hanem római voltát is. Jelző- és őrtornyok Lussonium - 3. burgus A Paks-csámpai Püspök-dombon lévő római épületről elsőként Wosinsky számolt be.

13 Leírja, hogy a számos őskori cserép mellett hét római peremes téglatöredéket, terméskövet és mészhabarcsot, valamint számos római edénytöredéket talált. A helyiek mélyben húzódó falakról is tudtak.

14 Az új országút építése idején került elő 1951-ben egy mérföldkő az út keleti oldalán.

15 A kutatás joggal feltételezett ezen a helyen egy örállomást,

16 amit ha teljes egészében ugyan nem, de részben igazolt az 1989. évi föltárás, amelynek során koravaskori gödrök és egy sír,

17 valamint egy omladékos, nagyrészt kiszedett római kőfal alapja került elő (4.kép) az észak-déli kutatóárokban. Szélességét omladékos volta miatt nem lehetett meghatározni. A felszíntől számított 50-70 cm-es 13 WOSINSKY 1896, 688. - GRAF 1936, 108. 14 WOSINSKY 788; CLXXXV. tábla. 15 MÉSZÁROS Gy. 1951. decemberében szállt ki a helyszínre. VÁGÓ 1959, 73 skk. 16 WOSINSKY, 1896, 688; VISY 1989, 110 sk. 17 Feldolgozását CSIZMADIA Gábor végzi. 246