Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Visy Zsolt: Újabb adatok a limes Paks és Tolna közötti szakaszának kutatásában Limes-út Lussonium – Alta Ripa
föltöltése az újkori bazaltzúzalékos réteg alatt. A 25-30 cm vastag kavicsréteg annak ellenére római korinak tekinthető, hogy a metszetben régészeti anyag nem került elő. Ezt a nézetet az erősíti, hogy a limes-út nyomvonalára rendszeresen a felszínen megfigyelhető kavicsos sávból lehet következtetni, ami igen tetemes kavicsfölhordásra vall. 5 A kavicsréteg alatt rétegesen fölhordott, 510 cm vastag, erősen letaposott agyagos réteg húzódott, amit mintegy 10cm vastag homokos réteg választott el a kavicsrétegtől. Az agyagréteg alatt megfigyelhető szürke-fekete sáv az eredeti talajszintet jelzi, átlagosan 50 cm vastagságban. Bár a metszetárok több méterrel túlnyúlt mindkét oldalon a régi út két szélén, árkot nem lehetett megfigyelni, csak a nyugati oldalon van egy valószínűleg erre utaló nyom, ahol a sötét humuszos talaj alsó határa mintegy 30 cmrel mélyebbre lenyúlik, mint az út alatt. Az útnak itt két periódusa volt, egy egyszerű földút, erre vallanak a lemezesen rétegződő agyagos rétegek, valamint egy homokkal kiemelt, majd kavicsréteggel burkolt út. A földút a limes-útnak arra a korábbi ágára emlékeztet, amelyet Kisapostag nyugati határában sikerült megfigyelni, 6 majd egy metszettel föltárni. 7 A Püspökdomb aljában korábban egy mérföldkő is előkerült 8 , a dombtetőn végzett ásatáson pedig sikerült rábukkanni a gyakorlatilag majdnem teljesen kiszedett falú és szétdúlt római őrtoronynak (Lussonium - 3.) a falára. Mivel az így meghatározott római útszakasz gyakorlatilag törés nélkül egyesül a mai 6.sz. főközlekedési úttal, amelynek a keleti oldalán sehol sem látszik előbukkanni kavicsos sáv, biztos, hogy a limes-út a modern út nyomvonalában haladt, amint azt többek között a II. katonai fölmérés XXXI/59. lapja mutatja. A limes-út a Püspök-dombtól délre is lényegében a mai út vonalában haladt. Említésre méltó, hogy közvetlenül a Püspökdombtól délre, majdnem ennek az útnak a folytatásában egy hosszú sánc(?)vonal látszik egy 1997-ben készült légifelvételen, amely a Püspökdomb és a Dunaszentgyörgy közti patakvölgyig halad és ott keletre fordul. Az országút út keleti oldalán azonban nem látszik semmi, így a jelenség okát egyelőre nem lehet megmagyarázni. Dunaszentgyörgy területén a maitól fokozatosan eltávolodott kelet felé a római út. 9 Ezt azonban csak abból lehet sejteni, hogy a Várdombon és a Basa- vagy Janicsár-dombon római épületmaradványokat tudott Wosinsky azonosítani. Ezek a dombok a mai, illetve a tőle 10-30 m-re keletre húzódó, újjáépítés előtti 5 V.o. többek között limes-út Ercsitől délre, Bölcskétől nyugatra, Faddtól nyugatra, Szekszárdtól keletre és másutt, valamint más utaknál, így a Borostyánkő út esetében (TÓTH - CSERMÉNYI 1982, 283 skk. 6 VISY 1978, 243 sk.; 22. kép. 7 VISY 1980, 172; 5. kép. 8 VÁGÓ 1959, 73-75. 9 VISY 1990, 552; Abb.l. 244
