Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Szirmai Krisztina: Albertfalva, vicus (1994, 1996) (Előzetes beszámoló)

északi részén pedig egy 8 méter széles, egy ízben megújított, kelet-nyugati irányú úttest maradványát (9.kép. valamint 5.kép. D-D/1, metszet) részletekben ugyan - de 11 méter hosszan dokumentáltuk. (4.kép.) Ez az út, a vicus északkeleti részének egyik fontos bekötőútját képviselte, mely kelet felé, a Duna-part irányába, a 150 méterre húzódó északdéli irányú limesúthoz csatlakozott. E kelet-nyugati irányú utat itt is északról és délről kőalapozású vályogfalas épületek sora kísérte. Itt, az északi épület északi zárófalát szabályosan faragott kváderekből építették. (lO.kép.) Az út déli oldalán is megtaláltuk a déli épület zárófal-maradványait, sőt annak északi helyiségsorából két helyiséget bontottunk ki. A keleti helyiség belvilága: 3.70 x 3.40 méter, a nyugati helyiség mérete: 3.70 x 4.30 méter. Ezen kívül itt még három helyiségrészlet is kibontásra került. (11.kép.) Az északi vicusban - a tervezett üzemanyag-tárolók helyén - egy kőfalas, 40 centiméter belvilágú, kelet-nyugati irányú csatornaszakasz is előkerült 3 méter hosszan, valamint a csatornához tartozó köves járószint is. (12.kép.) Egy köves járószint maradványát a csatornától északra, 11 méterre is dokumentáltuk. (4.kép, 5.kép. E-E/l. metszet) Az Antoninus-kori újjáépítés maradványai a vicus nyugati részén több helyen megmaradtak: az épületek új tájolással, új alapozással jelentkeztek. Az újjáépítésre utalnak még a vicus északi részén feltárt - már nem használt - úttest tetején jelentkező későbbi alapfal-maradványok is. (13.kép.) Tehát az 1994-es és az 1996. évi albertfalvi ásatások eredményei a következők: 1. A vicus északi és nyugati részén feltárt kb. 60 új objektum - a Flavius-kori településszerkezetre adott új adatokat. 2. Később, a Traianus-Hadrianus korból, az albertfalvi tábortól északra és nyugatra két jelentős kelet-nyugati út új szakaszai kerültek elő 11 és 30 méter hosszúságban. Az utakat kísérő épületekből négy új épület maradványait is dokumentáltuk. 3. A későbbi újjáépítés nyomait, az új épületalapozásokat az 1994-es és az 1996-os évi ásatásokon is több ízben megtaláltuk. A hatalmas leletanyagból a következőket emeljük ki: Az előkerült pénzek Augustussal kezdődnek és Hadrianussal zárulnak.

7 A sigillatatöredékek főleg a déli és közép-galliai műhelyek termékei.

8 Az előkerült új katonai diploma feliratával már Visy Zsolt foglalkozott.

9 A vicus egyik 7 Az érmeket Torbágyi Melinda határozta meg. 8 Mráv Zsolt meghatározása. 9 Visy Zsolt cikke a Nagy Lajos emlékülés anyagában. (Bud.Rég s.a.). 227