Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Póczy Klára: Juppiter Optimus Maximus Teutanus Aquincumban

egyikben idősebb nő mumifikált váza volt, mellé értékes tárgyakat helyeztek a sírba.

28 Ugyancsak meg kell említenünk — fenti összefüggésben — egy ember nagyságú márványszobrot, az előbbi sírkert és a szentélykörzet falának szomszédságában, de már mindkettő a Szépvölgyi út túlsó, déli oldaláról kiágazó Daru utcából. A katonai viseletben ábrázolt férfi lábánál irattekercsek, s kezében is ilyet tartott.

29 A szoborról utóbb az a vélemény alakult ki, hogy a 4. század elején Valeria tartomány Aquincumban állomásozó katonai parancsnokának, a dux-nak az irodavezetőjét ábrázolta.

30 (8.kép) Visszatérve a Szépvölgyi úti szentélykörzetre, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, tehát nem a Gellérthegyről bontották el és szállították el a Dunán Bölcskére, az ott épülő új őrtorony részére a faragott köveket építőanyagként, hanem a Szépvölgyi útról. Ha most csupán a szállíthatóság szempontjából hasonlítjuk össze a két helyszínt, abból is kitűnik, hogy a Gellérthegyről sokkal körülményesebb és veszélyesebb volt a meredek és sziklás folyópartról a Dunához lejutni.

31 Nyilvánvalóan csak a hegy nyugati és északi — tabáni — oldalán vezetett le az út a mai Döbrentei térre, ahol Nagy Lajos még 1932-ben a révátkelőhelyet védelmező 4. századi őrtorony alapjait megtalálta.

32 Ezzel az őrtoronnyal szemben emelkedett Contra-Aquincum castruma, a pesti oldalon lévő ellenerőd, az Erzsébet-híd lábánál. Itt a sziklás Gellérthegy lábánál a Duna jelenleg is roppant veszélyes.

33 Ugyanakkor a Szépvölgyi úti szentélykörzettől a Dunához — máig — levezető út lényegesen rövidebb, nem meredek, és ami talán a legfontosabb, a Duna sodrása itt egészen csekély, a Margitsziget által kettéosztott folyam keskenyebbik ágáról van szó. Jelenleg is a hajózási főforgalom részére a pesti ágat veszik igénybe, ahol sokkal szélesebb a folyó. Egyébként itt is két őrtorony védte a római kori révátkelőhelyet. A budai parton, a mai Kolosy tér sarkán köépületek maradványait találták, s az útkereszteződésnél, a Lajos utcai sarkon őrtorony alaprajzát és falait dokumentálták.

34 Ezzel a hellyel szemben, a Dunaág túlsó partján ugyancsak 4. századi őrtorony helyszínét rögzítette a falmaradványok és a befalazott kőemlékek miatt Nagy Lajos.

35 (9.kép) 28 NAGY 1935,8-9. 29 PETŐ 1984, 269 skk. 30 BARKÓCZI 1995, 17. 31 CSEMEGI 1939, 114. lés 100. ábra. 32 NAGY 1936, 25.skk. 33 NAGY 1946, 37.skk. 34 WELLNER 1963, 300. és 8.kép 1-5. és 35 NAGY 1942, 752. 206