Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Péterfi Zsuzsanna, V.: Az Őcsény-soványtelki későrómai őrtorony feltárása

a 4. század végéig működő sisciai verdék túlsúlyát figyelhetjük meg,

4 375-78 után vert érmeket itt sem találtunk.

5 A Szekszárd és Várdomb (Ad Statuas) között húzódó limes út mentén elhelyezkedő, Őcsény-Soványtelek lelőhelyü őrtorony a négyzetes alaprajzú tornyok azon típusába tartozhat, melyet fal vett körül s középen, 4 pilléren állt a torony maga.

6 A kerítőfal 17,5 m x 17,5 m-es területet fogott közre, a pillérek pedig egy 7,6 m x 7,6 m-es külső kerületű torony alaprajzot rajzolnak meg (3.kép). Egy-egy pillér oldalmérete 200-230 cm között mozog, a kerítőfal szélessége szintén hasonló, 230 cm. Az ásatás során számos peremes tégla és tetőfedő cserép töredék került felszínre, nyilvánvalóan a beomlott tető lefedéséből, ám ezek egyike sem volt ellátva a hasonló őrtoronytípusoknál igen gyakori bélyeggel. A 20-40 cm között ingadozó vastagságú, a római leleteket tartalmazó réteg bontásakor egyértelműen nem sikerült a valamikori padlószint készítési technikáját megállapítani. Terazzo padló meglétére semmi sem utalt, viszont néhány apróbb foltnál úgy tűnt, mintha sározott, döngölt föld alkotta volna a járószintet, s ezt a feltételezést a Dunakanyarban feltárt hasonló típusú őrtornyok példája is megerősíti.

7 Miután a felszín a sokévi mélyszántás és a talajerózió következtében erőteljesen lepusztult (a római kori rétegek nem ritkán már 20-30 cm mélységben jelentkeztek) a toronyba vezető feljárat, lépcső nyomát nem sikerült megtalálni. Ugyanis a pilléreknek többnyire csak az alapozása maradt meg, a valamikori járószint a pillérek jelenlegi felszínénél magasabban kezdődött, s ez alatt már az őskori rétegek helyezkedtek el, még a négy pillér közötti területen is. Ennek a lepusztulásnak köszönhető vélhetően az is, hogy sem a pillérek erre a célra kiképzett sarkaiban, sem máshol cölöp nyomait, illetve cölöplyukakat nem sikerült találni, s elszenesedett gerendamaradványokra sem bukkantunk. Ugyanakkor idő és pénz hiányában nem tudtuk a kerítőfalon a bejáratot megtalálni. Azonban valószínűnek tűnik, hogy ez a Ny-i, a mostani autóút felé eső oldalon helyezkedett el. Ugyanis a K-i oldal a Dunára illetve, annak árterére nézett s az É-i oldalnál is lapályos, ingoványos terület húzódott valamikor, a D-i 4 LÁNYI 1991.212. a további irodalommal. 5 MÓCSY 1974. 183. 6 NAGY 1937.271., SOPRONI 1958.275., SOPRONI 1976.22., SOPRONI 1978.63., LŐRINCZ 1991.105.5.ábra5. 7 SOPRONI 1978.34. (Pilismarói-Hajóállomás), 49. (Dömös-Kövespatak), 52. (Visegrád-Kőbánya), 63. (Leányfalu) 165