Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Bóna István: A kisdorogi római tégla lelőhelyéről és előkerülési idejéről

eredeti szövegében: „alte, nicht inventarisierte Museumsmaterial mit der Jahreszahl 1933 im Inventar aufgenommen")

15 hanem már korábban is leltározott lelet volt. A fényképen kivehető volt a tégla alsó szélének közepére ragasztott cetlin egy régi leltári szám: 16714. - Sajnos a felvétel éppen a leltári számnál, de nem a tégla, illetve a cédula aljánál végződött, ezért puszta ténymegállapításon kívül nem sokra volt alkalmas. Ez a korábbi leltári szám azonban mégis mintha összhangban lett volna egy éppen 60 évvel ezelőtti másik lelőhelyi adattal, amelyről e kis dolgozat végén lesz szó. Annak, hogy a tégla netán mégsem Kisdorogon került elő, határozottan ellene mondott Csalog József 1933.évi leltári bejegyzése illetve hozzáfűzött 1962. évi megjegyzése, melyet kénytelen vagyok Thomas Edit német szövege nyomán idézni: „...hinsichtlich des Fundortes des gefragten römischen Ziegels kann ich mit keinen näheren Angaben dienen. Ich kann mich nur daran erinnern, dass das Stück aus der Sammlung von Maurus Wosinsky stammt, jedoch hat auch er nur auf dem angeklebten Zettel das Wort: Kisdorog vermerkt.".

16 Megkísérlem a magyar eredetit pontosan visszaadni és kurziválással kiemelni a lényeget: „a szóban forgó (avagy: a kérdezett) római tégla lelőhelyéről nem tudok közelebbi adatokkal szolgálni. Csak arra emlékszem, hogy a darab Wosinsky Mór gyűjtéséből (vagy gyűjteményéből, mindkettő jó) származik, ő azonban a felragasztott cédulán csak azt a szót jegyezte fel: Kisdorog."— Ezúttal úgy tűnt, mintha Csalognak az utolsó sorban adott közlése sem felelne meg ismereteinknek, hiszen az évtizedek óta rendelkezésre álló, biztosan 1933 előtti fényképfelvételen nem helynév látszott, hanem leltári szám. Thomas Edit viszont azzal utasította el Csalog közlését, hogy Wosinsky 1907-ben meghalt „so konnte er nicht der Einsammler des Ziegels gewesen sein"

17 azaz „nem lehetett a tégla begyűjtője", az a tégláé, amelyről időközben kiderült, hogy csak 1928-ban került a múzeumba". Deus ex machina megoldásként bukkant elő nemrég az ELTE Régészettudományi Intézet negativtárából egy másik, más alkalommal (?) Szekszárdon készült 9x12 cm-es síkfilm.

18 Ennek csak jobb felén szerepel téglánk, a felvétel bal oldalán töredékes bélyeges téglákat fényképezett le a kiállításban az ismeretlen fotózó. Téglánk újonnan felfedezett felvételén teljes terjedelmében látható az aljára ragasztott régi leltári cédula (l.kép), amelyen erős nagyítás után kitűnően kibontakozott egymás alatt a „ 16.714/római/KisDorogh" felirat (2.kép). Bár a felirat szerzőségét Csalog levele eleve maghatározza, számomra is első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy a 15 THOMAS 1975, 77. 16 Uo. 78. 17 Uo. 18 Ltsz.: 4469. A Wosinsky-féle cetli olvasható felnagyítását Kozma Károlynak köszönöm. 13