Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Nagy Mihály: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei

Esztergom-Szentgyörgymező I. burgusa (2.kép) kitűzésének menetét a következőképpen rekonstruálhatjuk: 'a' egyenest X pontban metszi 'b' egyenes, 'a' egyenesen X pontból 30 orthodoron távolságra kijelöljük A és B pontokat, 'b' egyenesen 35 orthodoron távolságra pedig C és D pontokat. ADBC pontok összekötésével megkapjuk a torony felmenő falainak külső kontúrját. X pontból húzott 70 (a CD szakasz kétszerese) és 87,5 orthodoron sugarú körrel kijelöljük a fossa belső és külső partvonalát. A fossa szélessége 17,5 orthodoron (AB szakasz ennek kétszerese, CD pedig a négyszerese).

61 A leányfalusi burgus esetében a épület tengelyein az épület középpontjától 40 illetve 48 orthodoron távolságra (a modulus ötszöröse illetve hatszorosa) jelölték ki a burgus felmenő falainak síkját. Bizonyos esetekben a felépítmény méretezésére is vannak adataink. A bacharnsdorfi burgus (7.kép)

62 építésénél a földszinti felmenő fal vastagságát (6 orthodoron) használták modulusként. A falak külső hossza ennek tízszerese (12,2m), a földszinti járószint és az első emelet födémgerendáinak felső széle között 2 modulus a távolság, majd innen a második emelet födémgerendáinak felső síkja újabb 2 modulus távolságra van. A második emeleti ablakok párkánya a földszint síkjához képest 5 modulus magasan helyezkedik el. Zeiselmauer burgusa (8.kép)

63 esetében szintén a földszinti felmenő falak vastagsága volt a modulus (1,90 m=9,5 orthodoron). A torony homlokzati oldalának hossza ennek 10,5-szerese (20 m). A küszöbszint és az első emeleti födém gerendáinak alsó síkja közötti távolság a modulus 1,75-szöröse (3,20 m). A küszöbszint és a második emeleti födémgerendák felső széle közötti távolság a modulus hároszorosa. A méretadatok pontossága A méretek elemzésénél többször tapasztaltuk, hogy a tényleges méret -.7199%kal kevesebb a rekonstruált méretnél. Ennek oka valószínűleg az, hogy a felméréskor a ténylegesen mért adatokat a legközelebbi metrikus adatokra kerekítették. A tényleges és a rekonstruált adatok közötti eltérés azonban legtöbbször az építészeti gyakorlatban szokásos tűréshatáron belül marad (általában 1-2, ritkábban 5-7 cm). Néhány esetben következetlenségeket figyelhetünk meg, pl. a burgust övező árokrendszer középpontja nem azonos a torony középpontjával, vagy a Szigetmonostor-horányi burgus két saroktornya nem szimmetrikus (az északnyugati ráadásul rendhagyó formájú). E következetlenségek okait nem ismerjük, de mindig számításba kell venni a terepadottságokat, vagy az építésvezető tévedésének lehetőségét, akinek 61 A modulus itt is a felmenő fal vastagsága lehetett (valószínűleg 5 orthodoron), erre vonatkozóan azonban a torony felmérése során nem rögzítettek adatot (lásd a 20. jegyzetet fentebb). 62 Lásd a 32. jegyzetet fentebb. 63 Lásd a 45. jegyzetet fentebb. 123