Gaál Zsuzsanna: Megelevenedett képek: Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd, 1996)

1896-ban az ország a magyar állam fennállásának ezeréves ünnepét ülte. A látványosságok elsősorban a fővárosra koncentrálódtak, a vidék a maga módj án ünnepelt. A megyék és városok küldöttségei részt vettek a fővárosi eseményeken, helyben pedig ki-ki tehetsége és lehetősége szerint igyekezett méltóképpen megemlékezni az évfordulóról. Tolna vármegye a millennium megünneplésére a szekszárdi főgimnázium és a múzeum létrehozását, egy kulturális alap létesítését, a megye történeti monográfiájának elkészíttetését, a szekszárdi kórház bővítését, valamint a Garay-szobor felállítását ajánlotta fel. A millennium és a hozzá kapcsolódó előkészületek országszerte a nacionalizmus megerősödéséhez vezettek. A sajtó - mely vidéken is a közgondolkodás formálásának legfontosabb eszköze - történeti tárgyú cikkeivel, cikksorozataival fontos szerepetjátszott a hazafias érzések ápolásában. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szekszárdi lapok a reformkor és szabadságharc korszakára, de szerzőik Bodnár István, Székely Ferenc, Leopold Lajos, Kammerer Ernő - érdeklődésére más történelmi korok is számot tartottak. A reformkor és szabadságharc országos kultusza mellett Szekszárdon megszületett egy másik kultusz is, Garay Jánosé, a költőé, akinek a magyar irodalomban elfoglalt nem túl jelentős helye minden esélyt megadott arra, hogy a szekszárdiak ne csupán felfedezzék, de egészen meg is tarthassák maguknak. Garay már 1881-ben emléktáblát kapott Szekszárdon, szobrának felállítását pedig millenáris alkotásnak szánták. A korra és a helyre is jellemző, hogy a szobor csak két évvel később, 1898-ban készült el. A szoboravatás időpontjában a tér jobb oldalán már 22