Gaál Zsuzsanna: Megelevenedett képek: Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd, 1996)

pákát. A reklámok e szakmák művelőire hívják fel a figyelmet. A bazársor közvetlen szomszédságában állt és áll még ma is az Augusz ház, az az épület, amely korszakunkban a kaszinónak adott helyet. (18) A Szekszárdi Kaszinó 1841. november 23-án alakult a vármegyei nemesség és a városi vezetőréteg kézfogásaként. Sokáig ideiglenes, bérelt otthonokban működött, mígnem 1905-ben megvásárolták a báró Augusz-féle házat. A kaszinó nem csupán a szabad idő eltöltésére nyújtott lehetőséget, hanem a közélet és politizálás színtere is volt, hiszen a 19. századi pártok még kiépült szervezeteknélkül, klubjelleggel működtek. Tevékenységük elsősorban az országgyűlési választások idejére korlátozódott. A szekszárdi kerület mindig is ellenzékinek számított, 1878-1905 között kivétel nélkül függetlenségi párti képviselőket juttatott a parlamentbe, legtöbbször - összesen hat alkalommal- Boda Vilmost. A szomszéd kerület - a bonyhádi - viszont kormánypárti, olyannyira, hogy Perczel Dezsőt ( 1848-1913) még a Szabadelvű Párt 1905-ös összeomlásakor is képviselővé választották. Perczel kortesszalagja a tabló egyik látványos darabja, mellette láthatjuk a szekszárdi kerület képviselőjének, Boda Vilmosnak (1840-1916) az arcképét. A magyar parlament két kamarás volt: a polgári korszakban is megmaradt a feudalizmusból öröklött felső tábla, amit 1885-től főrendiháznak neveztek. A tablón helyet kapott az a Ferenc József aláírásával ellátott főrendiházi meghívó is, amit Augusz Imre (1859-1886) nevére állítottak ki. A közélet és szereplőinek bemutatását tűzve ki célul e helyütt szólunk a megye átalakuló szerepéről is. 19