Gaál Zsuzsanna: Megelevenedett képek: Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd, 1996)

ga, könnyűsége, ugyanakkor jó minősége révén a szabadtéri, vidéki fotografálást tette lehetővé. A laboratórium félhomályában üvegnegatív-szárítót, vegyszeres üvegeket, mérleget, retusállványt, vágóasztalt, napfénymásoló kereteket és egyéb, a fényképek előhívásához, javításához és sokszorosításához szükséges kellékeket vehetünk szemügyre. A Kaszinó Bazárral szembeni tablósoron a városiasodás csomópontjaival, a gazda- és iparostársadalom különböző rétegeivel és képviselőivel ismertetjük meg látogatóinkat. (13) A magyarországi vasútépítésekkel csökkent a dunai hajózás, és a jól-rosszul karbantartott közutakon folyó közlekedés jelentősége. 1883-tól Szekszárdot még csak egy szárnyvonal kötötte össze az országos hálózattal, de 1897-től a bátaszéki vonal megnyitásával, majd 1909-től a bajai híd megépítésével távolibb vidékek is elérhető közelségbe kerültek. A közlekedési helyzet javulása és a városi rang visszaszerzésének igénye fontos megyei-, városi- és magánberuházásokat indított el. A poros, sáros járdák, utak kikövezése 1882ben aBezerédj utcával kezdődött, a városon átvezető állami utat 1901-ben rakták le kővel. A városi közlekedést bérkocsisok, fuvarosokbonyolítottákle. Járdát először a vármegye és a törvényszék között, majd a Széchenyi utcán és a Kaszinó Bazár előtt készítettek. A város szépítésére 1889-ben sétakertet hoztak létre, s 1908-ban elkészült a korzó a múzeum és vasútállomás között. Az 1872-es átépítéskor egységes külső megjelenéstkapó kórház további bővítésére 1896-ban került sor. 1901ben, röntgengépet állítottak fel. Közegészségügyi célokat is szolgált a gőzfürdő. A városiasodás fontos lépése volt 1901-ben a villany bevezetése. A Siemens és Halske Rt. 13