Vadas Ferenc (szerk.): Dallá ringott bennem kétség és láz. Babits Mihály (és Török Sophie) szekszárdi levelei (Szekszárd, 1991)

Csiszár Mirella: Babits Mihály (és Török Sophie) szekszárdi levelei – 1913–1937

111. TÖRÖK SOPHIE, BABITS MIHÁLY ÉS ILDIKÓ - ÖZV. BABITS MIHÁLYNÉNAK (Török Sophie kézírásával:) /Budapest,/ 937. dec. 9. Kedves Anyikám! Hónapok óta naponta akarok már irni Anyikának, de bizony ez a sok minden dolog és gond közt egyre halogatódik. Legelőször is hálásan köszönöm a kedves névnapi gratulációt, igazán nagyon jól esett, hogy Anyika gondolt az én névnapomra, de szényenkeztem is, mert én minden jószándékom ellenére is mindig elmulasztom a gratulálást. A sok minden zűrzavar közt nem tudom, küldtem-e már Anyikának Ildikó áldozási képéből? Mert csináltam több kópiát Anyika számára és most nem találom, ezért gondolom, hogy talán már elküldtem. Most küldöm ezt a kicsit, ha már meg volna, kérem tessék visszaküldeni. Küldök egy felvételt uj lakásunkról is,

1 igazán gyönyörű lakás, s ez most minden örömünk és vigaszunk. Mihály, azóta, hogy Szekszárdról áprilisban hazajöttünk, állandó orvosi vizsgálatokat tűr, rájöttek, hogy nem asztmája van, hanem a légcsőben van valami, nagyon megnyugtatnak, hogy ez nem rosszindulatú és műtéttel teljesen elmulasztható, ez a műtét-kérdés április óta folyton felmerül,

2 de mi folyton halogatjuk, mert ha nem is veszélyes, az ember mégis nem szívesen áll neki. Viszont igy se jó, Mihály szegény sokat köhög, s leginkább ágyban van. Szerencse, hogy a szép napos, kilátásos lakás sok mindenért vigasztal és a kedélyt kissé vidámítja. Ugy szeretném, ha Anyika láthatná lakásunkat! Talán Györgyike és Pista beszéltek már róla? Az idei év mindenkép rémes volt, Esztergomba nem engedtek az orvosok, 3 napra voltunk ott, itt a Zugligetben béreltünk nyári lakást,

3 de vizes volt, sötét és nagyon rosszul éreztük magunkat, 6 hétig voltunk csak és 550 pengőt vettek el tőlünk érte, - és közben költözködtünk, ami képzelheti Anyika nem volt kis munka, annyi könyvvel, ezalatt anyám elesett s 3 bordáját törte, pár hét múlva öcsém felborult a motorbiciklijével és koponyaalapi töréssel vitték kórházba, igazán azt hittem már, hogy megbolondulok. Hál isten, mégis rendbejöttek már. Ildikó nagy lány már, kedves és okos, most nem is olyan rossz már, jövőre gimnazista lesz. Szeretnék hirt hallani Anyikáról, hogy van? Nagyon megijedtünk a házbedülés hirére,

4 szerencse, hogy csak a hátsó résszel történt a baj? Hogy van a szegény kedves Nenne? Annyiszor gondolok Anyikára, az Isten milyen nehéz feladatot adott ilyen nagybeteg ápolásával! Kedves Anyikám, kivánok kellemes karácsonyt, jó egészséget, s ha lehet, irjon pár sort. Kezeit csókolja szeretettel Ilonka 161