Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)

Szent-György-Várott tartózkodik, mintegy 4 évvel ezelőtt a keszthelyi jószágán levő barmait, számszerint 47 darabot megőrzésre adta át, most azt kéri, hogy Őexcellentiája a barmokat 4 évi szaporulatával neki visszaadatni .rendelje el. Bizonyos, hogy az a Balogh Ádám rövidesen vissza fog térni Őfelsége hűségére, azért azt kéri Festetich Pál, hogy Őexcellentiája parancsolja meg kegyesen azoknak, akiket illet, hogy az ő nemesi javainak elkobzásával várjanak. Ha pedig máskép nem lehet, legalább annyit hagyjanak meg a leányának, amennyi az ő, családja és 4 gyermeke eltartására elégséges lesz és menlevelet kapjon, hogy vagy Szent-György-Várra, vagy Sopronba mehessen s ott lakhassék. A császárpárti Festetich Pál nagytekintélyű s a felsőbb körökben is kedvelt ember volt már ekkor s ezért később a felosztásra került kuruc javakból kapott is egy részt 1710 február 11-én, a Berthóty-féle elkobzott birtokból. (Lukinich: A szatmári béke. 178.) Sokat azonban nem igen tudott kivinni leánya érdekében. Amint láttuk, azt hamarosan internálták. Előbb Szécsenben, azután Győrött, majd, mint férje 1710 julius 12-i leveléből látjuk, Érsekújvárba kellett költöznie. Férje halála után, mint Boldizsár fia leveléből kitűnik, Rába-Kovácsiban húzódott meg. Faddra egyhamar vissza se került, mert férje halála után az egész birtokot bátyjának, Festetich Kristófnak, majd 1722-ben a Petrovszky családnak adta bérbe, évi 3000 r forintért. A kincstár azonban hűtlenségi pert indit a kivégzett Béri Balogh Ádám és fia, a Franciaországba távozott Balogh Boldizsár ellen, aki Rákóczi apródja volt s reáteszi kezét a birtokra, amiből hosszas per keletkezik. Az özvegy azonban, mivel e cimen többet vettek el, mint amennyi a férje és fia része volt, pört indított a kincstár ellen s hosszú pereskedés után az ő és gyermekei birtokrészét viszszanyeri. A fiágon 1828—33-ban kihalt Petrovszky család által birt rész azonban tulajdonukba vissza soha nem kerül s azt 1837 junius 15-én, mint Magyarországon az utolsó közvetlen királyi donatiót, a nagyhírű jogász és politikus, Bartal György kapta az elengedett 50.000 forint levonásával 55.650 forintbefizetése mellett. A család a visszanyert faddi birtokon aztán jóidéig anyai hatalom alatt él, egészen 1734 április 12-ig, amikor Festetich Juliánná, Béri Balogh Ádám meghagyott özvegye egyrészről, Ádám, azaz Julia gyermekei, nevezetesen : Béri Balogh Ádám, Farkas, Katalin, aki Rosty László özvegye, Éva, aki Palotay Ferencné, másrészről, egymással 19 pontba foglalt osztályegyezségre lépnek. (Festetich levéltár, Zala nro 1012.) Az özvegy, Festetich Julia 1754 március 12-én még él Kernenden. Itt végrendelkezik, főleg borairól. A végrendelet szerint csak Ádám fia és Éva leánya, Palotay Ferencné kapnak némi akó borokat. A többi gyerek neve nem szerepel. (Egyszerű, egykorú másolat. Ugyanott Zala Nro. ,1447.) Balogh Ádám fiai közül Boldizsár, Rákóczi apródja, követte urát a száműzetésbe. Kezem közt van egy Párisban 1719 december 24-én kelt levele, amelyben megírja, hogy a nagyatyja által küldött négy aranyat ugyan nagy becsülettel, vette, de nem volt hozzá szerencséje, mert harmadnapra ellopták. Odakinn Ágost, szász király szolgálatába lépett. Szerzett is egy lovat és mellé szolgát is, de mikor ezt felruházta, a szolga lovastól, pár puskájával és kardjával megszökött. Mikor Ágost király fia eljegyezte József császár Jozefa nevü lányát, nem találván ott továbbra is biztonságosnak a maradást, ruháját, lovát, fegyvereit, mindent otthagyva, görög álruhában megszökött, részt vett a tengeri csatákban, amig végre „Mársely" városon át Párizsba ment, ahol a 72