Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)
egyenesen József, az ifjabb király megbízásából azért lett kuruccá, hogy a nemzetet visszatartsa a királyválasztástól s az ország arra kérje fel Lipót királyt, hogy a koronát még életében adja át fiának, Józsefnek. (Márki: II. Rákóczi I. 328. 1.). A hosszas diplomáciai tárgyalások után végre is visszatértek az eredeti tervhez, hogy vagy I. Frigyes porosz király egyetlen fia, Frigyes Vilmos herceg, vagy Miksa Emánuel bajor választófejedelem legyen a magyar király. 1708 junius 15-én Rákóczi, a fejedelem, 10 ezer jól felszerelt emberével épp azért indult a Vághoz, hogy Steierországba betörve, a két jelölt valamelyikét az országba hozza. Ezt a tervet azonban keresztülhúzta a trencsényi szerencsétlen csata, ahol a lováról leesett fejedelem maga is súlyos zúzódásokat szenvedett, Bercsényi is megsebesült. A szétszórt sereget itt is Bottyánnak kellett összeszedni s ő fedezte Kistapolcsánynál a fejedelemnek Egerbe való visszavonulását. Augusztus 4-én már gyorsfutár vitte a haditanács parancsát Eszterházy Antalnak, hogy mennél nagyobb erővel üssön be Bécs tájára. A Fekete-városnál pihenőt tartó Eszterházy ezt a parancsot megelőzve, már augusztus 3-án ugy rendelkezett, hogy Balogh Ádám háromezred magával egyfelől, Botka Ádám kétezred magával másfelől, Ujkéry kapitány ötszázad magával harmadik felől Pozsony r tájékán becsapjanak Ausztriába, ami fényes eredménnyel meg is történt. Ő maga pedig a fejedelem parancsát véve, augusztus 16-án 10—14 ezer emberével egész Schönburgig és Semeringig hatolt, ezernél több rabot ejtve, roppant prédával, többek közt 11 ezer marhával tért vissza, lovasságának itthon maradt részével és gyalogságával bevette Rusztot és Nezsidert, amely város elővédje volt a Fertő mellett való városoknak és Ausztriának is tartalékja. (Tábori könyv 749.) A Laxenburgból Bécsbemenekült 1. József erre meghagyta Heiszter Sigbert főtábornoknak, hogy serege egy részével felülről nyomban siessen Bécs mentesítésére, tul a Dunára. A császári sereg ketté osztásával tehát elérték a kurucok céljukat, viszont Heiszter csak serege egyrészét vonta el, megparancsolta azonban az eszéki és pécsváradi császári tábornokoknak, hogy a Pálffy által még otthagyott szerémségi és határvidéki rác hadat császári lovassággal és gyalogsággal megerősítve, indítsák át a Dráván, Simontornya felé, s ott egyesüljenek az ő Győrből megindult, egyelőre hatezer főnyi ostromló seregével. 5000-nél is több rác indult el igy, 700 német lovassal. De a győzelemittas kurucok is résen álltak. Eszterházy Antal valósággal ontja napi parancsait. Augusztus 12-én Balogh Ádámnak meghagyja, hogy maga mellé vévén Somogyi Ádám és Szekeres ezredeit, „igenesen siettesse útját Simontornyának, ahol is azon öszvegyült ráczságon tegyen egy nevezetes csapást." Ugyanaznap Devecserből közli Bezerédyvel a fejedelem értesítését, hogy „hadainak Trencsén mellett való confusiója nem olyan valóságos, mint amennyire terjedt a füsti (hire). Azért meg ne tántorodjon intentióiban. Sőt másokat is animáljon. (Mintha ekkor már tudta volna a fejedelem Bezerédynek Pálffy részéről Ocskay által való megkisértését ?) Megküldi neki Grajner Antal levelét is, hogy General „Kraicz" (Kreuz) ötezer rácz és horvátsággal Simontornya felé vonul. Közli, hogy annak feltartóztatására Balogh Ádámot rendelte, Somogyi Ádámot küldje hát a dömőki táborba vissza. Augusztus 13: Radostits Ádám a Balogh Ádám és maga közt levő ellentéteket tegye félre, a haza szolgálatjában a brigadéros ur utasításaihoz alkalmaztassa magát. (Később fogságba vetették!) Augusztus 14: Domokos Sámuel Palotán jó vigyázással legyen, valamely hadat a lovassából küldjön Balogh Ádámnak. Augusztus 15: Luka Benedek szorgalmatoskodjék mentől nagyobb számban és fegyveresebben felszedésére a föld népének s csatlakozzék Bodnár I : Béri Balogh Ádám, a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. M