Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

Este felé Kairónak felül n m lhatlan szép (-orsóján, az úgynevezett „Sehubra" allén tettem sétakocsikázást. Vén sycomorfáknak dus lombozata örökzöld boltivezetet képez e széles s körülbelül egy jó órán át tartó utak fölött, hova a nap sugarai alig tudnak behatolni. Az afrikai előkelő világ, herczegek és miniszterek, Beyek és Effendik itt éhezik sétájukat kocsin vagy lóháton.. Szeptember 19-én az egész délelőtti időt a szent Ferenczrendü missionariusok derék főnöke P. Piacidus társaságában töltöttem. Hosszú szőke bajusza és szakák, erélyes arezvonásainak martialis külsőt kölcsönzött, Keskeny, hajkoronáig leborotvált fejének nem ártott már a napszúrás, mert födetlen fővel járt a városban is. Daczára annak, hogy poroszországi születésű volt, durva nehéz kámzsájában a napnak tikkasztó hőségét már nem érezte, mert hisz évek hosszú során át működik heroicus önfeláldozással Afrika gyilkos klímájában. Kora ifjúságától fogva a katonai pályán, a porosz hadseregben szolgált s még 1866-ban huszárkapitány volt. A königgrätzi ütközetben nyert sebei életének egész ellentétes irányt adtak, mert büszke tiszti egyenruháját azóta az alázatos Ferenczrendüek durva habitusával cserélte fel. Theologiai tanulmányai s felszenteltetése után, a mint azelőtt a katonai-, ugy most a papi pályán is a heroizmus ösvényére lépett s az afrikai missioban működik törheti en erély s valódi apostoli buzgósággal a lelkipásztorkodás terén. Kardhoz