Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

helyen a medvctánczoltatókat. Nein egyszer kellett napernyővel vagy bottal gyengédtelenebb érintkezésbe lépni velük, hogy szabadulhassunk e tolakodóktól, de mind hasztalan volt, mert- a verést minden morgás nélkül tűrik s talán jobban hozzá szoktak már ahhoz, mint a mindennapi élelemhez. Nem maradt más hátra, mint kocsiba ülni s végig hajtatni ez obseurus sikátorokon, de igy is elég behatóan szemlélhettük e tarka, s különleges életet, mert az utczák rendkívüli sziik volta s a járó-kelők sokasága miatt esak lépést hajthattunk. Különben ez (''letet. — hol birkasütő, kávéfőző és mindenféle más mesterember az utczán dolgozik, hol minden lépten, nyomon soha sem látott eredetiség s komikusnál komikusabb scena váltja föl egymást, hol minden európai csupa szem és fül. — ez életet látni kell. hogy tiszta fogalmunk legyen róla, ''de hiven leirni, még a legügyesebb töltsem képes. Útközben, topánka-, térdig érő kék' harisnya-, vászonruha- s vörös fezbe öltözött, de különben feltűnően rongyos és piszkos török katonasággal találkoztunk, kik zajos zenekíséret mellett vonultak ki gyakorlatra. Az előkelők városrészében a paloták szépségét, az óriási pálmák, tamariskusok, s. különösen a sátornak is beillő óriási levelekkel bíró musa ensetéknek gyönyörű példányai kiválóan emelték. A hőség kiállhatlanul tikkasztó volt s mily jól esett a, piszkos kecskebőrből árult meleg Nílusi viz! nemhiába mondják, hogy a Nikis vize ugyanaz az ivó vizek között, a mi a pezsgő a borok közötl 1