Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

kaiméval ismerkedtem meg hajónk ritka kedves s előzékeny kapitányával, s mennyire örültem, midőn evvel németül beszélhettem. Oldala mellett töltöttem azután e vizi utam legnagyobb részét s kétszeres örömmel hallgattam érdekes útbaigazításait s magyarázatát. Léha ngoltságo

m igy csakhamar ismét elmúlott. Iá hatunk a Boxen tavának másik végére, hol Berg város előtt egy öbölszerü mélyedésben hajónk megállott. Kíváncsian kérdeztem a kapitánytól, hogy mi történik most velünk? s ő az előttünk fekvő magas hegyre mutatva azt monda, hogy felmászunk a hajóval e hegy tetejére. Mosolyogva mondtam neki, hogy talán a khmatieus viszonyok hozzák itt magukkal, hogy ő most júniusban akar velem aprilist járatni ! de ő a legkomolyabban ismételte, hogy a zsilipek segítségével ténylegesen hegymászást visz végbe a hajó. Erre ugyan már elég kíváncsi voltam. A zsilipeknek én csak vizszabályzó rendeltetését ismertem, de hogy hegymászást vihessen azokkal a hajó végbe, azt még soha sem hallottam, pedig a mint szeinléletileg láttam, a legegyszerűbb dolognak találtam. Vizhatlanul összerakott faragott gránit kövek képezik a zsilip mindkét oldalú magas falát. A hajó szélességének megfelelő szük csatorna egész a hegy tetejéig számos szintén vizhatlanul záró zsilip-kapura van osztva s az azok közötti tér vizzel van tele. A hegy tövén levő öbölben álló hajó mögött bezárták a legelső magas kapukat s azutáni kinyitották az előttünk levő zsilip-kaput, mi által az abl an levő 3 vizeséssza\ien