Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

A sziget közepén a „Eosendal" nevű remek ültetvényektől környezett királyi villa terül el s közelében van a stokholmi műkertészeti társulatnak is szép kerthelyisége. A „Les extremes se touchent" közmondás e szigeten is érvényesül, a mennyiben a sziget egyik végén süketnémák intézete áll, a másik végén pedig a .színház, zene- és dalcsarnok, sünien összeszorult épületei foglalnak helyet. A süketek s a fülbemászó zene szép dallama, a némák s a csengő énekkel vegyes költői ékesszólás, az emberiség szánandó szerencsétlenéi s a pezsgő élet örömrivalgó hangulata a legnagyobb ellentétben állanak ugyan egymással és mégis összeszorultak e kis szigeten. Végigjártam a Manegen. Alhambra, Tivoli, Novilla mulatóhelyeket, de eltekintve két berlini útitársamtól, az óriási közönséggel szemben, én a sziget túloldali lakóinak, a szegény süketnémák szerepére voltam kárhoztatva. Akaratlanul is némának kellett lennem, mert senki sem értette nyelvemet, s a mulattatók és mulatók nyelvéből szintén csak annyit értettem, mint a szegény süketnémák. Kőrútunkat az ugyanazon szigeten levő Victoriaaréna színházban fejeztük be, mintha sejtettük volna, hogy itt találunk még legtöbb élvezetet, Az előadás még nem kezdődött meg s a nézőtér temérdek asztalai már mind el voltak foglalva. Csak ugy segíthettünk magunkon, hogy egy névjegyekkel spékelt asztalt foglaltunk el, more patrio söpörve le arról a névjegyeket, Nemsokára jelentkeztek ugyan a névjegyek tulajdonú-