Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

oldala van ez ebédeknek magyar emberre, hogy a bor kötelező, s e dolognak rossz oldala nem abból áll. bogy meg kellene a bort inni, mert hisz nálunk megszoktuk azt. hanem abból, hogy nolens-volens meg kell fizetni, és pedig azt a fél fogra való savanykás kis bouteille-iát ugyanazon áron, mint itt falusi tanyámon a jó sillernek akóját részem. Szondirozó angol ember hamar kiszámítaná azt. hogy hány ember kerülne nálunk asztal alá aCZon bor árából, melyet ott kényszerűségből néhány nap alatt gyüszüvel aprózgattam. . Étkezés után az ebédlő melletti dohányzó barlangba vonultunk, mert az étteremben szigorúan tilos a dohányzás, s a vidéki embert, ki e szokást nem ismerné, már előre figyelmezteti a pinczér (vaktmíistare). E dohányzó barlang mesterségesen készült, különfélekép idomított sziklafalakból és cseppkövekből, felső boltozatán pedig phantastirns alakú cseppkő-csoportok közötti üregen tódul ki a dohányfüst oly erős légvonatban, hogy már a barlang nyílásánál sem érezni legkevésbbé sem a füstszagot. A sötét barlangot csak félhomályig világítja meg egy halvány láng, melynek gyenge sugaraiban gyönyörűen esilláinlanak a boltivezet cseppkövének jegeczei ; padozata nagy parafa koczkákból áll. — Az egész barlang ritka remekműnek mondható. Ebéd után drosehkét fogadtunk, hour megtekintsük a város belsejét s másnap hajón jártuk körül a városrészeket. Eredeti, hogy itt a droschkék rangját és tarifáját nem a lovak száma szerint, mint nálunk,