Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

Isten a teremtés alkalmával a szárazföldet elválasztó, a vizektől, Svédország e részéről, mintha megfeledkezett volna," de csakugyan lépten-nyomon folyókat és tavakat ér itt a vonat. E vizboritotta földön már óriási gneisz és gránit sziklák emelkednek ki a sik talaj, vagy sokszor a tavak közepéből. Valamivel feljebb Norrköpingnél (Norrcsöpiny) már csupa fantasztikus alakú sziklák, egymást érő alagutak s rengeteg ősi fenyvesek közt tör magának utat sokszor szédítő örvények szélén a villámgyorsan tova robogó vonat. Ezen, a szó legszorosabb értelmében vett vadregényes részén már csak az ideggyenge utas maradhat a coupóban. Magam is, habár felöltőm daczára dideregtem a hidegben, a szabad balkonon töltöttem az egész utat Stokholmig. A hőmérsék különbsége itt már nagyon érezhető volt. Májusban hazulról elindulva már javában ettem cseresnyét s itt június közepén a tölgyfák csak most kezdettek zöldelni ; a fűzfáknak csak barkái hajtottak ki ; az itt-ott mintegy varázsütésre feltűnő fenyvesek és a meredek szikláktól környezett kies völgyekben a vörös faházikókból álló tanyák körül, még javában szántottak és vetettek. Mily bámulandó a természet ereje, mely mégis augusztus végéig befejezi érlelését s akkor kezdődik itt az aratás. Megkétszerezve érlelő erejét, maga a természet pótolja azt, a mit mostohán megvonni látszott e tájtól. Azt hiszem, a gyors érlelést az éjjeli napok, melyek ez időre esnek, nagyon elősegíthetik. Norrköping tekintélyesebb gyári ós kereskedő város, melyet a hajózható Motala vize szel ketté. Erde-