Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

Vasúton mentünk vissza Klampenborgból Kopenhágába, mely minden fél órában indul innét, A legkedvesebb emlékű kirándulások közé tartozott e nap, melyet Kopenhága környékén töltöttem. Lakásomra érve, azonnal jelenté a portás, hogy napközben többször keresett s kérdezősködött utánam egy állítólagos régi ismerősöm, ki különben egy közeli utczában lakik s nemsokára ismét keresni fog. A világ ezen táján, a hol még soha sem fordultam meg. nekem ugyan ismerősöm nem lehet! Nem nagy kedvvel néztem tehát e látogatás elé, mert szélhámost gyanítottam benne. Alig hogy átöltöztem, megérkezett a bejelentett vendég, s mily nagy volt csodálkozásom, midőn csakugyan ismerős alakot láttam, de még sem emlékeztem reá, hogy hol láttam. Az ismerős alak magyarországi születésű s ugyanazon községbeli volt, a hol több éven át laktam. Mint képezdét végzett tanító került külföldre egy rokonához s künn is maradt, hol a kereskedői pályán próbált szerencsét s már régen telepedett le mint kereskedő Kopenhágában. Néhány évvel ezelőtt látogatta meg magyarországi rokonait, a mely alkalommal, ugyanazon községben lakván, néhányszor megfordult házamban is. Véletlenül akadt nevemre a hírlapban közölt szállóbeli vidéki vendégek lajstroma között. Nagy volt természetesen most részemről is az öröm, hogy ily távoli országban ismerős földire akadtam. Az nap estéjét még családja körében kellett töltenem, a kikkel azonban sajnosán nem beszélhettem, mert nyelvüket nem értettem. Orömsugárzó