Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

— 2ü A város egészen a tengerben fekszik, vagyis viz környezi minden oldalán, s csak három hosszú töltés köti össze a szárazfölddel. Természeti fekvése legszebb az északkeleti részen, hol a Strela Sund vagyis a Strela tengerszoros választja el az átellenében fekvő kies táju ősi bökkerdőktől borított Rügen szigettől. Ugyanezen oldalon van az elég élénk tengeri kikötő, hol a tengerszorosnak kék vizében különösen a gyorsan tova sikamló fehér vitorlás hajók kellemes látványt nyújtanak. Maga a város rendetlenül épült s sziik utczái nem a legpéldásabb tisztaságra mutatnak. Van azonban egy-két szép tere, melyen igen csinos középületei emelkednek ; igy a régi vásár-térnek fődíszét képezi az imposans tanácsház, mely még a XIII. században, elég phantasticusan, csupa fénymázas és szines téglából épült s a tornyai közötti, különben igen dúsan díszített homlokfala magasan emelkedik fel az épület fölé. E tanácsházban van a kerületi museum is, mely Pomerania s Eugen szigetnek nem megvetendő régiség gyűjteményét tartalmazza. Daczára, hogy a város alig számlál 30,000 lelket, templomai, s különösen a Mária- és Miklós-templom, bármely fővárosnak becsületére válnának. Mindkettő különben még a XV. századból való s a műépítészeinek valóságos remekei. Az esŐ ugyan elállt már, de a szélvihar annál erősebben dühöngött, mire a „Steen Sture" gőzösre szálltunk, hol mindjárt menet-térti jegyet váltottunk.