Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)
A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - I. A Középtenger partvidékének csoportja.(Chaldea, Egyiptom, Sziczilia, Cyprus, Kréta, Hissarlik, Kaukazus, Románia)
összeállított állat-figurák. Az CIX. és CX. táblákon állítottam össze e két szomszéd sírmezőből jellegzetes mészbetétes ábrákat. Feltűnő ez állatfigurák hasonlatossága Egyptomban. Naguadában talált, szintén mészbetétes kivitelű állati alakokkal. Az 1900. évi párizsi nemzetközi embertani és régészeti eongressuson Bobrinsky A. 1 gróf említette, hogy az elisabethpoli kerületi nagy sírmezőkről a régészelv egy része, az itt talált bronzfegyverek és ékszerek után következtetve, azt vélik, hogy ezek assyr népet rejtenek, s ha ez áll, akkor Egyptoni és Transkaukázia mészbetétes edényeinek nagy hasonlatossága abban találná magyarázatát, hogy mindkettő assyr forrásból táplálkozott. Samthauro (Kaukázus: bronzkori nekropolisából láttam néhány mészbetétes edényt a tiflisi múzeumban, melyek közül legelőször egy talpcsöves edény keltette fel figyelmemet. Ennek egész felületét két sorban concentrikus körök s bárom sorban arányosan elosztott apró háromszögek borítják, melyek fehér anyaggal vannak kitöltve. Ugyanilyennek rajzát adja Chantre E. 2 Ugyancsak Tiflisben találtam még három mészbetétes példányt. Az egyik egy öblös, csavart fülű, nagy edény, melynek felső részén párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögek vannak egymás fölött két sorban elhelyezve; hasas részén pedig halszálka-alakokkal kitöltött sávok vonulnak le függőleges irányban. Ez a grusini út mentén MzcJiettben találtatott. Egy szintén párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögekkel díszített kisebb edény Zalkijbó] való s ugyanezen lelhelyről őriznek még Tiflisben talpcsöves edénynek töredékét, melynek zeg-zug alakban húzódó sávjait egymásba kapaszkodó, fekvő QQ alakok töltik ki, talpa alsó részén pedig halszálka motívum fut körül, felületének többi részét pedig beböködött pontok borítják. 1 »L'Anthropologie« 1901. 660. lap. 2 Ernest Chautre : »Necropoles préhistoriques du Caucase«-ban Matériaux, 1881. 152. lapon.
