Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

Magyarország mészbetétes edényei - V. Az Alduna leletei

56 WOSINSKY MOI! karczolatok itt is részben fehér anyaggal vannak kitöltve. E mészbetétes edények csak a telep keleti részén fordultak elő. Ezekből néhányat az LXXXVI-LXXXVIII. táblákon közlök. Nagyon gyakoriak itt még az ikeredények s a csolnakalakú halsütő tálak, melyek Verseczen is előfordulnak. Találtak harangalakú, sűrűen átlyukasztott boritókat is, melyeket füstölőknek tartanak s én ugyancsak mészbetétes edényekkel Kölesden (Tolnám.) találtam. E nagy mennyiségű keramika mellett aránylag kevés a bronz, vannak silex-pengék, csiszolt kőbalták, de különösen sok az agancseszköz. E telep óriási kiterjedését eléggé mutatja az, hogy az innét előkerült leletek körülbelül már 4000 darabra szaporodtak. A bronztárgyak között van egy, a magyarországi rézcsákányokat jellemző korongos fokú bronzcsákány, melynek öntőmintája is előkerült itt, valamint egy markolatnélküli kard, korongosfejű tű és csüngődíszek. Ez egyszerű typusú bronzokból s a verseczi keramika val azonos edényekből következtetve a vattinai nagy telep is a bronzkor fejlett szakába esik. 3. Temes-Rabin-h6\ van néhány mész betétes edény a nemzeti múzeumban. Alakjuk : alacsony talpcsöves tál s egymás fölött kettős öblű edény. Díszítésük megszakíttatlanul sekélyen bemélyített vonalakból és concentrikus körökből áll, nagyon hasonlók tehát a Dunántúl felső részének typusához. Ezek bronztőr s egyéb apró bronzok, valamint sok agyagbaba kiséretében találtattak. Az innét előkerült agyagbabák néhány ábráját a XCII. táblán adom. Ezek nagyon hasonlók a közel szomszédságban Klicevácon talált példányokhoz. Érdekes a második babának T alakú díszítése, mely concentrikus körökből alakítva, jellegzetes a dubováczi és kliceváczi edényeken, valamint a harmadik baba szoknyáján látható fésű és indás swasztikadísz, melyekben még egészen épen benne van a fehér díszítő anyag. Mészbetétes swasztika csak a horvátországi példányokon fordul elő, a fésűdísz pedig a nagy-looki és patii mészbetétes edényeken (LXXIV. 3., 4.) ismétlődik.