Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

alkalmazták egymás alatt, úgy liogy a zsinórokból szallag állt elő, vagy néha vékony zsinórokból paszomántot szőttek s ezt nyomták kacskaringós ívekben az edény falába, mint azt a tolnamegyei kolesdi mészbetétes edények között is látjuk. Már most melyik osztályba sorozandó ez a díszítés? A szallagdíszt azután két alosztályba osztják ; a szerint, a mint a szallag szögben vagy ívben hajlik, »szögszallag«nak vagy »ívszallag«-nak nevezik. De hová soroljuk például a nagyon gyakori concentrikus köröket ? Vagy mi jogon nevezhetjük a párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögeget, rhombusokat szallagdísznek ? Vagy e kettős beosztás mellett hová soroljuk a nem zsinórral benyomott, hanem egyszerűen karczolt vonalakat, melyeket szallagnak sem nevezhetünk ? Ezen alapjában elhibázott beosztást és terminológiát még jobban összezavarták a systema továbbfejlesztésével, így Köhl után sokan a mészbetét számára beböködött díszítést »AVinkelbandkeramik«-nak nevezik, ha nincsenek is szögben alkalmazva a minták, s »Bogenbandkeramik«-nak az előbbin kívül eső csoportot, ha nincsenek is ívek abban. Ez az elnevezés nem felel meg a valóságnak, s a mellett nem ölelhet fel minden formát, mert ezekbe nem sorozhatok a vízszintes vonalban egyenesen húzódó mészbetétes szallagok, mint a dunántúliak. Helyesebb ezeknél Schliz osztályozása, ki a szalagkeramikát a technika alapján két csoportra osztja : a vonalkeramikára (Linearkeramik), hol a díszítés egyszerű vonalrajzot mutat mészbetét nélkül, akármilyen motívummal, és a pont- és vesszősoros keramikára (Stich- und Strichreihenkeramik), mely fehér anyaggal van kitöltve. Schliz osztályozásában csak azt nem tartom helyesnek, hogy miért tartotta meg a régi »szalagkeramika« elnevezését? s hogyan tartozhatik az egyszerű vonaldísz a szalagkeramikához ? de a »Stich- und Strichreihenkeramik« elnevezést sem tartom megfelelőnek az összes mészbetétes edények megjelölésére, mert tény ugyan, hogy a mészbetétes edények nagy részénél beböködött pontokból és sűrűen egymás alatt alkalmazott vesszőkből alakulnak a vonalak, de 6