Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

melyet Wartha Vincze ezen adat ismerete nélkül analysis útján igazolt. Az 1900. évben Parisban tartott embertani s régészeti nemzetközi kongresszuson Bobrinszky A. gróf az elisabethpoli (Kaukázus) mészbetétes edényekről szólván,, kérdés alakjában 1 vetette fel, hogy nem-e csonthamú e díszítőanyag ? Megjegyzem, hogy Wartha Vincze e két utóbbi véleményt nem ismerte még, midőn szakszerű vizsgálatának eredményét velem közölte. E nagyon eltérő nézetek után tisztázni óhajtván e kérdést, elküldöttem néhány Tolnamegyében lelt mészbetétes edényt dr. Wartha Vinczének, hazánk e téren messze ismert szaktekintélyének, kérve ez edények díszítőanyagának analysisét. Dr. Wartha Vincze — ki e remek díszedényeket első pillanatra korongon készültnek vélte — nem elégedett meg az analysissel, hanem kísérletet tett azok készítésére vonatkozólag is s a csalódásig hű utánzatokat készített róluk. A budapesti iparművészeti múzeumban vannak e remek utánzatok kiállítva. Dr. Wartha Vincze kísérletének velem közölt eredményét kiváló fontosságánál fogva szószerint adom a következőkben : »A fehér betétes bronzkori edényeket illetőleg átvizsgáltam az összes rendelkezésemre álló anyagot, de a gypsnek még nyomát sem találtam. Ellenben — kivétel nélkül — minden fehér betét phosphorsavas mész és phosphorsavas magnesium, tehát égetett csonthamúnak bizonyult. A phosphorsav nem úgy véletlen jutott hozzá, hanem a fehér betétnek hol jelentékeny (30—40°/o), hol pedig egész tömegét képezi. Az a kevés szénsavas mész, a melyet a csonthamúban találunk, részint annak lényeges alkotó részét képezi, részint pedig a beszivárgó vízből is származhatik, vagy végre úgy jutott a keverékbe, hogy a fehérre égetett csonthamú finom porát, égetett és azután vízzel oltott 1 Presque tous les vases sont incrustés de matière blanche (ossements incinérés et réduits en poudre blanche ?) 20