Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)
Virchow Rudolf, 1 ki 1885-ben a tangermündei mészbetétes edényekről értekezve (Zeitschrift für Ethnologie, 1885. 337.), e fehér anyagot porrá tört mészkőnek (márványnak) tartotta, most a spanyol leletekről azt mondja, hogy a díszítésekbe berakott fehér anyag tüzetesebb megvizsgálása nagyon különböző eredményt tüntetett fel, néha kristalizált mész, néha szénsavas mész volt, de gypszet ezekben nem talált. A Münsterben tartott régészeti gyűlésen Tischler 2 is valószínűtlennek tartotta azt, hogy gypszet használtak volna e díszítések berakására, fehér krétaszerű anyagnak nevezte azt, de analysisekkel nem támogatta nézetét. Dr. Wibel F. 3 hamburgi chemikus és régész a Sylt szigetén talált mészbetétes edények néhány példányán gypszet konstatált s ezen analysisre vonatkozólag mondja Olshausen : »Dieser bestirnten Angabe eines so tüchtigen Analytikers gegenüber ist ein Zweifel ausgeschlossen. Mehrere Arten von natürlich vorkommenden Gyps sind lockere, leicht zerreibliche, weissliche, bis schneeweisse Massen, nämlich der erdige und der Schaum-Gyps. Diese wären direkt verwendbar. Anderer Gyps könnte vielleicht durch sorgfältiges Pulverisiren zu dem fraglichen Zwecke hergerichtet werden. « Olshausen 4 a moltzowi tumulusban talált, kőkori alakot feltüntető berakott edények egy darabját vette vizsgálat alá s abban szénsavas meszet talált, melyet, miután még górcsövileg is megvizsgálták, legnagyobb valószínűség szerint krétának tart. Berlin chemikus 5 phosphor savas meszet talált volna phosphorsavas vasoxyd mellett e fehér anyagban (Henry Petersen in Aarböger f. n. 0. 1875. 440.). Erre Olshausen azt jegyzi meg, hogy eredetileg valószínűleg szénsavas mész volt az, mely azután a talajból vagy az urna csontjaiból phosphorsavat vett fel. 1 Zeitschrift für Ethnologie. XXVII. (1895.) 123. lap 8 Zeitsch. f. Ethn. u. o. 124. lap. 3 Zeitschrift f. Ethn. u. o. 124. * Zeitschrift für Ethnologie. XXVII. (1895.) 124. 6 Zeitschrift f. Ethn. XXVII. 124. M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT.-TUD. KÖR. XX. K. 1. SZ.