Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)
A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - III. Közép-európai csoport (Németország, sweitzi czölöp építmények, osztrák czölöp építmények, morva – cseh - galicziai tartományok, Isztria, Felső-Olaszország
E három csoport keramikájának főbb jellege a következőkben nyilvánul : Az I. csoport edényei között vannak fazék, csésze, korsó (amphora), serleg és a talpcsöves tál (OXXX. tábla 1—6. ábra) alakja. Legfőbb jellegük a gömbölyű fenék, picziny átfúrt bütykök, edényfülnek teljes hiánya. Díszítésük szabadkézzel mélyített, de használják már a pontozó kereket is; a minták kizárólag mértaniak, legnagyobbrészt sűrű, párhuzamos vonalakból alkotott szallagokból állanak, melyek zeg-zúg vonalakat, háromszögeket és dülényeket alkotnak. A zeg-zúg szalagot igen gyakran áthajlítással törik meg. Ezt a csoportot nevezik hinkelsteini typusnak, mert a Monsheim melletti Hinkelsteinon akadtak legelőször az e fajta edényekre. A II. csoportban, vagyis a zsugorított halottak edényeinek díszítésénél már a spiralis és meander képezik a fo díszítési mintákat, melyek gyakran sűrű pontokkal kitöltött szalagokból alakíttattak. Ez utóbbiak közül csak egyetlen-egyben volt benn a fehér díszítő anyag. Az osthofeni lakóüregek két töredéke azonban vörös szinű agyaggal volt kitöltve, a mölsheimi sir egyik töredékén pedig fehér és vörös színű berakás látható. Részemről, munkám végén közlendő analógiák alapján, egyelőre kételkedem abban, hogy e vörös színű berakással díszített darabok egykorúak volnának e lelőhelyek többi neolithkori darabjaival. A III. csoport edényein majdnem kizárólagosan csak mészbetétes díszítést találunk (OXXXVII. és CXXXVIII. tábla). Díszítési mintáik ismét csupán csak geometriai alakokból állanak, melyek között leggyakoribb a zeg-zug szalag, a hosszúra nyújtott háromszögek (melyek Erdély legrégibb mészbetétes díszítésű edényeit jellemzik), a halszálka-minta ; és a szallagokat szegélyző, sűrű, vesszőalakű vonalakból álló rojt (CXXXVII. 19., 32. ábra). Előfordulnak e csoportban mészbetétes karczolatokkal kombinálva a kidomborodó lencsék (CXXXVII. tábla 35. és CXXXVIII. tábla 5., 24.), melyek ugyanilyen alakban Erdély mészbetétes edényein is nem ritkán láthatók. Ezt a csoportot Koehl a rösseni typushoz sorolja.