Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - III. Közép-európai csoport (Németország, sweitzi czölöp építmények, osztrák czölöp építmények, morva – cseh - galicziai tartományok, Isztria, Felső-Olaszország

AZ ŐSKOR MÉSZBETÉTES DÍSZÍTÉSÉ AGYAGMÉVESSÉGE. 103 Ezen északi vidékről ugyanezen jellegzetes csoporthoz tartozó számos mészbetétes edényt őriznek Osnabrück, Hannover és Oldenburg múzeumaiban. KleinKreutz-hím

1 (westhavellandi kerület) talált, összetett csonka kúpalakú s zeg-zug vonalakkal díszített mészbetétes edénynek rajzát Koenen közli. Homsömmern (Thüringia) 2 sírkamrában, korsóalakú edény vékonyan bekarczolt vonalakkal (melyek között sok a kereszt), melyek fehér anyaggal voltak kitöltve. Az Elba mellékfolyója, a Saale mentén külön csoportot képeznek a Bernburg-, Tangermünde-, Burg-, Molkenburgban, az alsó Havel mentén s a Nyugot-Brandenburgban talált kőkori sirleletekben előfordult mészbetétes edények,

3 melyek a berriburgi typus nevezet alatt ismeretesek. A tangermündei neolithkori sirmezőben előfordult mészbetétes edényekről Virchow Rudolf értekezett,

4 A burgi és molkenburgi példányokat ábrákban is ismerteti Kossina Gusztáv.

5 Ez utóbbiak többnyire keresztalakú mintával vannak beböködve. A CXX.II. és CXX1ÏL táblákon közlök e bernburgi typusból jellemző darabokat. Thüringiából Németország délnyugati részébe, a hesseni tartományokba terjed e mészbetétes technika s lenyúlik a Rajna mentén, mint az alantabb közlendő adatokból látjuk, egészen a bódeni tóig s a Dunavölgy kezdetéig. Németország délnyugati részében, a Rajna, Neckar, Majna és Saale folyók völgyeiben egy újabb csoportját találjuk a mészbetétes edényeknek, újabb lokális jelleggel és pedig szintén kizárólagosan csak kőkori telepeken és sirmezőkben. Első helyen áll ezek között : Hinlcelstein nagy sirmezeje Monsheim mellett, aKözép1 Correspoudenzblatt d. D. Anthrop. Ges. 1890. évf. 112. lap. 2 Koenen K, : »Gefässkunde der vorrömischen, römischen und fränkischen Zeit in den Rhein landen«. II. tábla, 8. ábra. 3 Vorgeschichtliche Alterthümer der Provinz Sachsen. IX. füz. 6. lap. 2—5. ábra. * Zeitschrift für Ethnologie. 1902. 168. lap. 6 Zeitschrift f. Ethnologie. 1885. 337. lap. « Zeitschrift f. Ethnologie. 1902. 169. lap. 103