Vendel-Mohay Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon (Szekszárd, 1986)

43 Liszt-levél és dokumentum

Két hete küldtek nekem csomagban egy kis kötetet, címe: „Egy Zongoraművész emlékei, válaszul a Kozák nő emlékeire". Nem tudom kitől származik ez a küldemény, és fogalmam sincs kicsoda e válasz szerzője, (ugyanannál a párizsi kiadónál jelent meg). E könyvben sokat beszéltetnek engem oly módon, mely nem szokásom. Hála Istennek, teljesen mentesnek énem magam az ostoba kevélységtől, melyet nekem tulajdonítanak, és őszinte megalázkodásomban egészen odáigjutottam, hogy beismerjem:abban a helyzetben, melyet ez a két regényes művecske kihasznál hibám inkább látszik ostobaságnak, mint véteknek. Őszinte híved szívből Liszt F. Róma, (18)74, szeptember 29. Liszt eredeti, francia nyelvű kézirata, melyet Rómában, 1874. szeptember 29én kelt leveléhez mellékelt Augusznak. (L-A 96.) Csapó a teljes kéziratot közreadta német kiadásának előszavában, (L-A Aus meinen Erinnerungen, 20-22. o.) A magyar kiadásban kihagyásokkal tette közzé, valószínűleg saját fordításában. (L-A Emlékeimből, 17-19. o.) Legány a német kiadásból közölt részleteket, saját fordításában. (I. m. 94. o.) Liszt fent említett római levele végén a következő sorokkal jelezte a mellékelt kéziratot Augusznak: "Pour ne point mêler des vilaines à ces lignes, je vous écris confidentiellement sur une feuille à part, ma façon de penser sur les méphitiques mensonges du libelle cosaque dont vous me parlez." - „Hogy az aljasságokból semmi ne keveredjen ezekhez a sorokhoz, megírom neked bizalmasan egy külön lapon hogyan gondolkodom a kozák szennyirat lélekzetelállító hazugságairól, melyről beszélsz nekem." (L-A 196. o.) Hankiss közli Liszt római levelét, de az itt idézett részt elhagyta (i. m. 322. o.) Mivel Csapó magyar kiadásában kihagyásokkal közölte, s egyik kiadásában sem kísérte jegyzetekkel, itt az eredeti szöveget és teljes magyar fordítását közreadjuk e jelentős Liszt-dokumentumnak. Néhány héttel később, hogy Olga Janina Zielinska botrányos viselkedése után 1871. november 27-én elhagyta Pestet, megjelent „Robert Franz" fedőnév alatt gúnyirata Liszt ellen: „Souvenirs d'une Cosaque." Rövidesen követte ezt egy újabb kötete: „Mémoires d'un Pianiste", ugyanazzal az aljas szándékkal. írásai Európa-szerte nagy feltűnést keltettek. Párizsban, 1874-ben mindkét kötete harmadik kiadásban is megjelent: „Robert Franz" (O. J. Z.) Souvenirs d'une Cosaque. Paris, 1874. Lacroix 280 p. Ed. 3., valamint (O. J. Z.) Souvenirs d'un Pianiste. Réponse aux souvenirs d'une Cosaque. Paris, 1874. Lacroix. 255 p. Ed. 3. Janina már 1869-ben Liszt római tanítványai közé tartozott. A Mester ekkor a Fórum Romanum közelében, a Santa Francesca romána kolostorban lakott. Okt. 25-től Tivoliba, a Villa d'Estébe húzódott vissza, több nyugalmat remélve munkájához; a Beethoven-kantátán dolgozott. Janina többször felkereste itt is. (LBr VI.