Vendel-Mohay Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon (Szekszárd, 1986)

Előszó

Liszt Ferencet évtizedeken át bensőséges kapcsolat fűzte Szekszárdhoz. A fővároson kívül, magyarországi tartózkodásai során, leghosszabb ideig Szekszárdon időzött; 1846-76 között négy alkalommal volt az Augusz-kúria vendége. Szekszárdon megpihent, felfrissült; őszinte hódolattal vette körül a művészetét nagyra értékelő, hűséges barát, Augusz Antal és családja. Első látogatása során, 1846-ban itt ismerkedett meg először egy magyar vidéki kisváros életével, társadalmával, itt került hazájában először közeli kapcsolatba a néppel. Az Augusz-kúria harmonikus légköre, békés csendje zeneművek alkotására inspirálta. 1870 őszén itt érlelődött meg benne, hogy élete további részében megosztja idejét Róma, Weimar és Buda-Pest között, s az év egy részét hazája fővárosában tölti, hogy a magyar zeneművészet ügyét hathatósan szolgálhassa. Liszt jóvoltából kedvelték meg fejedelmi jóakarói és híres művész-barátai Szekszárd vörösborát, Európa-szerte ismerték városunk nevét. A város közönsége minden alkalommal kimutatta ragaszkodását, háláját a Mester iránt, lelkesedéssel, fáklyás felvonulással ünnepelte. Liszt Ferenc 110 éve, 1876 októberében látogatott utoljára Szekszárdra, hogy megpihenjen, hogy élvezze a szekszárdi őszt, kedvenceit, az Augusz-kert öreg fáit. Ebben az évben ünnepli a világ Liszt Ferenc születésének 175., halálának 100. évfordulóját. E kettős évforduló nyújt alkalmat arra, hogy kiadványunkban közreadjuk a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum gyűjteményében őrzött Liszt-dokumentumokból a Mesternek Augusz Antalhoz írott, eddig közöletlen leveleit, bizalmas közléseit. Hisszük, hogy e kiadványunk a szekszárdi Liszt-hagyományok erősítését és továbbélésétszolgálja, s értékes, új adatokat nyújt a nagy magyar zeneköltő életére vonatkozóan nemcsak a Liszt-kutatók, hanem a zeneszerető emberek számára is. KOVÁCS JÁNOS tanácselnök