Vendel-Mohay Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon (Szekszárd, 1986)

43 Liszt-levél és dokumentum

(Budapest, 1874 ? 1875 ?) F. LISZT F. Witt Pfarrer in Schatzhofen bei Land s hut (Bayern) Sollte Adressat abgereist sein, an F. Pustets Bücher Verlag, Regensburg, zu befördern. (Budapest, 1875 körül) LISZTÉ F. Witt Lelkész Schatzhofen ben Landshut-nál (Bajorország) Ha a címzett elutazott volna, továbbítani F. Pustet Könyvkiadó Vállalatihoz, Regensburgba. Liszt névjegye, Augusznak címzett borítékban. A karton versoján feljegyzése: Dr. Franz X. Witt pontos címe. írása 1874-75-re utal. Trefort miniszter 1875. március 30-án személyesen nyújtotta át Lisztnek kinevezési okmányát a Zeneakadémia elnökévé. Liszt nagyszabású, magas művészi színvonalú intézményt kívánt életre hívni, amelyhez elismert európai hírű szakembereket szeretett volna maga mellé megnyerni segítségül. Ezért felvetette Trefortnak Bülow és Witt mielőbbi meghívásának kérdését. Bécsből, 1875. április 7-én kelt levelében is ír erről Augusznak (L-A 103.): (itt Csapó számozása téves, helyesen 101. lenne.) Lehet hogy ekkor, közvetlenül Bécsbe utazása előtt adta meg dr. Franz X. Witt címét névjegyén Augusznak, arra az esetre, ha Trefort miniszter hivatalos meghívólevelet küldene Wittnek. Dr. Franz Xavér Witt (1834-1888), a német „Cecília Egylet" alapítója és elnöke, a regensburgi szeminárium inspectora, aki mint komponista, zenei publicista és kiadó („Musica Sacra", stb.) egész életét az egyházi zene ügyének szentelte. Liszt 1869. április 20-án ismerte meg Pustet kiadónál tett látogatása alkalmával Regensburgban. (LBr VI. 196.) Wittnek és társainak fő törekvése volt az egyházi zenét idegen elemektől megtisztítani, visszatérni az ősi gregorián énekhez és újra életre kelteni Palestrina, Lassus, Anerio, Vittoria à capella műveit az istentiszteleteken. (LBr VII. 159.; L-A 75.) Liszt gyakran hangoztatott kívánsága volt, hogy a Zeneakadémián külön tanszéke legyen az egyházi zenének. Mosonyi halála után Magyarországon nem látott erre alkalmas személyt, ezért szerette volna az ügynek dr. Franz X. Wittet megnyerni. (Ld. Augusznak 1873. május 7-én Weimarból írott levelét. BuS 249.)