Vendel-Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még” (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)
A Béla térről jövet, már az első lépések után elénk tűnik az egyszerűségében is sajátosan szép, emeletes, mégis fehérre meszelt, zöld ablakos ház: e házban született Babits Mihály. Ha nem jelölné emléktábla, akkor is ráismernénk. Alig van költőnk, aki annyiszor és olyan nosztalgiával idézte volna írásaiban szülőházát, mint ő: „Elül a mi házunk, emeletes, de mégis fehérre meszelt zöld ablakokkal; oldalt a szomszédé, alacsony, falusi nádfödeles (hányszor kihúztam nyílnak a nádat, indián voltam, ki nyilazva les!) Kert mögött az udvar, a régi félszer ott áll az udvaron négy vályogoszlopon, benn mosókemence, mángorló, ócska lom. A vályogról hull a mész. Az istálló is ott van, rég üres, törött az ablaka: nagyapám virgonc lovai álltak a jászol előtt valaha. Foltos, szalmás a vályog. A gerendák közt fecskék keringenek Pincetorok hűsöng, nagy hordók, misztikusan, jó pénz, jó mámorok, kadarkaborok Szemközt nagy bálvány fakapu néz fa az utcára, zöld rácsos, szép. S künn a ház előtt évrül-evre eszi az utcát az akácos Séd. " (A régi kert.) Bárhol tartózkodott is, az igazi otthon fogalmát ez az egyszerűségében is megmagyarázhatatlan varázzsal ható öreg ház jelentette Babits Mihály számára. Hogy melyik esztendőben épült „az öreg Kelemen ház" - ahogy a régi szekszárdiak nevezték - nem tudjuk bizonyosan. Műemlékjegyzékeink szerint „1780-1800 körül" épülhetett. Építője igen szép pontot választott: ahol az út áthidalja a Sédet, középső szakaszának kiszélesedő kanyarulatában, áll a ház, a copf-stílus egyszerű, késői jegyeit viseli. Az épület, mint a régi, vidéki házak, L-alakú, udvarra nyúló hosszabbik szárnya földszintes. Ez a legrégibb rész, még a 18. századból való, az emeletes, utcai részt eléje építették. Az udvart a szomszédos házfalak kerítik s a kert végét, ahol valaha az istálló, s a félszer állt, most szép, mórágyi terméskővel biztosított löszpart zárja le. Babits Mihály nagyapja, Kelemen József a 36. zászlóalj főhadnagyaként vett részt a szabadságharcban. Neve Komárom védői között szerepelt. A szabadságharc leverése után ügyvédi diplomát szerzett és 1852-ben Szekszárdon telepedett le. A családi adatok alapján ekkor vásárolta a házat Schmidt Jakab szekszárdi lakostól. Két év múlva családot alapított. 1854. május elsején feleségül vette Raácz Innocentiát. 1855. június 29-én született első gyermekük, Kelemen Auróra, a költő édesanyja. Babits Mihály nagyanyja, ahogy az egész család nevezte: Cenci néni, már ebben a házban nevelte fel gyermekeit. Kelemen József korai halála után az ingatlan özv. Kelemen Józsefné Raácz Innocentia nevén az 1335. sz. egyéni birtokíven szerepel. Ennek adatai alapján 278 négyszögöl ház, kert megjelöléssel. Helyrajzi száma 2119. Cenci néni halála után, 1912-ben e birtokív utolsó bejegyzése szerint az 1272. számú ház 2/3-ad része özv. Babits Mihályné, Kelemen Auróra, 1/3-ada pedig Kelemen Ilka, a Nenne nevére került. Kelemen Ilona 1943-ban, a költő édesanyja 1945. decemberében hunyt el. Haláluk után a költő öccse, dr. Babits István birtokolta a házat, majd 1952-ben állami tulajdonba került.
